Az új pénzügyi technológia egyre jobban beszivárog az életünkbe a következő években

2019.07.17. 08:00 | Hírek

A RowanHill Digital összeszedte a hazai fintech, tehát pénzügyi tematikájú startup kezdeményezéseket. Ebből látszik az is, hogy számos kezdeményezés lát napvilágot ebben a tárgyban hazánkban is, és a java még csak most jön, főleg, hogy a magyar vállalkozásoknak külföldön is meg kell mérettetniük magukat. Papp Kristóf Áronnal, a RowanHill Digital szakértőjével folytatott beszélgetés második része.

Kapcsolódó link: a beszélgetés első része

Korábban beszélgettünk már a csak mobilon szolgáltató (mobile-only) bankokról és azt mondta akkor, hogy a globális terjeszkedés az egyetlen túlélési lehetőség, hiszen Magyarországon maradni nem optimális a kis piac miatt. Ugyanakkor látunk itt egy-két fintechet, amelyek Magyarországon nőttek nagyra. Most mi a helyzet Magyarországon, tényleg fel lehet építeni egy sikeres fintech céget, vagy hosszútávon halálra van ítélve?

Az a személyes véleményem – bár hátha egyszer valaki megcáfol –, hogy ha igazán jövedelmezővé szeretnénk tenni egy ilyen típusú terméket vagy szolgáltatást, akkor muszáj terjeszkedni. Egyébként, ha a megoldás tényleg jó, akkor az általában indukálja is azt, hogy tovább lépjenek a nemzetközi piacra. Egy tízmilliós ország vagyunk, ami relatív kicsi piac. Az Egyesült Királyság a maga 66 milliós lakosságával már elég nagynak számít, ráadásul, ha valaki oda fejleszt, akkor azt angol nyelven teszi, amit könnyebb adaptálni további piacokra. De hasonló a 67 milliós Franciaország vagy a német piac a maga 83 milliós lakosságával. Vagy ne menjünk annyira messzire, ott van Lengyelország, ahol 38 milliós lakosság már elég nagy piac lehet. Amíg az előállítás költsége közel hasonló két országban, addig a jövedelmezőség a felvevő piac méretének a függvénye lehet elsősorban.



Az infó grafikákat nézegetve megakadt a szemem a Tőkeportálon, ami egy különös szegmensbe, a közösségi finanszírozásba tört most be. Az MNB vajon még nyitottabbá vált a közösségi finanszírozás hazai elterjedésére, hiszen korábban nem engedték, hogy a magánszemélyek kamat ellenében pénzt adjanak? Bár a Tőkeportál nem erről szól, hanem befektetésről, de a korábban teljesen elzárkózó jegybank most mégis zöld fényt adott ennek a kezdeményezésnek. Várható változás a P2P (közösségi személyi hitelezés) piacon is?

Az MNB-n egyértelműen látszódik, hogy nyit az új megoldásokra és követ európai példákat. Próbálnak átvenni nagyon jó megoldásokat, például az Egyesült Királyságból. A közelmúltban egy kerekasztalbeszélgetésen, ahol az alternatív finanszírozás volt a téma, részt vett többek között Fáykiss Péter a Magyar Nemzeti Banktól és a Pintér Mihály a Tőkeportáltól. Szóba került a közösségi finanszírozási és a magánszemélyek közötti P2P hitelezés is. Elhangzott a jegybank részéről, hogy a közreműködésükkel folyik már valamilyen munka ezen a területen is. Sőt, valamikor a közeljövőben ezzel kapcsolatosan várható egy bejelentés az MNB részéről. Szerintem bíztató, ha hallhatunk ilyen mondatokat MNB oldalról.

Ez önmagában jó hír. De ez inkább egy eldöntendő kérdés. Fogják vajon engedni, hogy magánszemélyek kamat ellenében pénzt adjanak más magánszemélyeknek közösségi finanszírozó portálokon keresztül, vagy nem fogják? Hogy látszik ez?

A jövőben én elképzelhetőnek tartom, hogy a Magyar Nemzeti Bank megengedőbben lépjen ilyen irányba is. Ehhez talán kelleni fog az is, hogy a piac részéről is legyen egyfajta nyomás és láthassunk több nemzetközi jó példát is, viszont szerintem a következő egy-két évben nem érdemes ebben gondolkodni, nem ez a legfontosabb téma jelenleg.

A chatbotok fejlesztői is megragadtak engem az infografikákon. A chatbot, vagyis a mestereséges intelligenciával felruházott gépi válaszadóról eddig azt gondoltam, ez a nagy cégekre tartozik, ahol rengeteg ügyet kell egyszerre kezelni és nincs rá elég ember. De látva, hogy egyre jobban terjed, felmerült bennem, hogy vajon ennek hasznát tudják-e venni a kis és középvállalkozások is? Hogy áll ez ma Magyarországon, főleg magyar nyelven?

Magyar nyelven nehezebb még ez a téma, de több startup is elkezdett efelé nyitni. Ha létrejönnek olyan jól célzott megoldások, amelyek aztán több helyre is adaptálhatók lesznek, akkor ezen a területen is növekedést láthatunk majd. Szerintem a best practice-ekre (jó példákra) még várni kell, de költség oldalról egy kis- vagy középvállalkozásnak olcsóbb lehet egy ilyen megoldás alkalmaznia, mint fenntartani egy költségesebb ügyfélszolgálatot, vagy kiszervezni ezt egy szolgáltatónak. Egy megvásárolt, licenszelt chatbottal kiválthatók bizonyos folyamatok és így akár egy jóval kisebb ügyfélszolgálat is elegendő lehet. Persze itt most csak egy felhasználási területről beszéltünk. Az, hogy ez tömegesen elterjedjen, ahhoz szükség van arra is, hogy a fogyasztók részéről is erősebb legyen az igény és közben megszülessenek az említett jó példák is.


A magán pénzügyekben eddig a legtöbb megoldás (pl. költségnyilvántartó, pénzügyi tudatosságot növelő applikációk, forgalmi kimutatások diagramokkal az internetbankokban, mobilapplikációkban) nem váltotta ki az emberek tömeges érdeklődését, legalábbis hazánkban. Jók-e annyira ezek a megoldások, hogy aki egyszer kipróbálja, az használja folyamatosan is, vagy ez most a természetes állapota a piacnak?

Úgy gondolom, hogy három dologról érdemes ennek kapcsán beszélni, amik között erős az összefüggés. Van egyfajta ismerethiány az emberekben, akik nem feltétlenül ismerik ezeket a megoldásokat. Ha ismernék, lehet, hogy szívesebben használnák. A másik ilyen ok lehet egy rossz termékbevezetés. Nem elég csak "kidobni" a terméket a piacra. Persze az is lehet, hogy valójában nincs még rá tömeges igény. A tömegek nincsenek felkészülve ezekre a megoldásokra, egyszerűen hiányzik egy tudatos pénzügyi edukáció vagy a fogyasztói szokások még nem indokolják azt, hogy létrejöjjön egy-egy új funkció vagy alkalmazás.

Korábban beszélgettünk a Simple alkalmazásról, amely évek óta a piacon van és nincs, aki kövesse. Az ember már-már hajlandó elhinni, hogy akkor ez örökre így is marad, mert ha valaki majd követni is fogja, addigra már utolérhetetlen lesz az előnye. Vagy ez nem igaz, és egy nagyobb pénzügyi szolgáltató még 5-10 év múlva is ráér letarolni a piacot, főleg, ha addigra már a lakosság is jobban megismeri a fintech megoldásokat?

Szerintem a Simple-ös "versenyben" a következő néhány évben nem jönnek nagy változások. Jókor kezdték el fejleszteni, jól vezették be, jól csinálták végig és most is jól csinálják. Itt akkor lehet átrendeződés, ha egy idő után a fogyasztók részéről bizonyos hiányérzet keletkezik valamilyen formában és erre valaki más tud majd alternatívát kínálni, már ha ilyen egyáltalán lesz. Ha valaki képes egy olyan terméket vagy szolgáltatást piacra vinni, ami nem korlátozódik csak a saját felhasználói körére - márpedig a Simple esetében nem kell OTP-snek lenni ahhoz, hogy használhassuk az alkalmazást -, az nagy versenyelőny. A Simple szerintem a dobogó tetejére tette saját magát és ez hosszú ideig így is marad, még akkor is, ha el is indul valamiféle verseny.

Akkor mégis van valami abban a gondolatban, hogy a magyar piac nem tart ott, ahol kellene, tehát már jönniük kéne a versenytársaknak, nemcsak a Simple esetében, hanem általában a magyar fintech megoldások esetében?

Külföldről talán azért nem fognak tömegesen jönni a magyar piacra, mert nem elég jövedelmező ahhoz, hogy valaki nekiálljon keményen versenyezni. A hazai kezdeményezéseknél pedig talán az veheti el a kedvet, hogy már valaki elvitte a piacot és fölösleges annyit költeni az erőforrásra, mint amekkora piaci részt ki lehetne még hasítani. Utólag egy kicsit nehéz nagyot alkotni, de meglátjuk, mit hoznak a következő évek.

Vissza a cikkekhez

Keresés

Bank szerinti cikk szűrés

Bankkártya klub

 Email:
 Jelszó:
Elfelejtett jelszó