Megállíthatatlanul tör előre a magánegészségügy, hamarosan jönnek a rá épülő megoldások

2019.10.25. 08:00 | Hírek

Az ma már talán nem meglepetés, hogy a fogorvosi ellátásokat alapvetően a magánegészségügyben veszik igénybe. De részint a minőségi okokból, részint pedig az állami egészségügy egyéb gyengélkedései miatt más szolgáltatásokat is egyre inkább a magánegészségügyben keresünk, amit egyértelmű növekedés igazol vissza. Horváth Balázzsal, a RowanHill Digital ügyvezetőjével beszélgettünk a magyar magánegészségügy közeli jövőjéről, s benne arról is, hogy milyen folyamattámogató, betegorientált, netán fizetésre is alkalmas megoldásokkal lehet már ma is támogatni a magánegészségügy további biztos fejlődését.

- A magánegészségügyi szolgáltatók hol léphetnek be először a lakosság szolgálatába, ahogy az állami egészségügy egyre hanyatlik? Tudjuk, hogy már ma is vannak ilyenek, de ezek még nem annyira tömegesek, bár egyre népszerűbbek.

- Pontosítanék, ezek már most is elterjedtnek számítanak.

- Valóban, tömegesen is?

- Igen. Látható az adatokból is. Magyarországon a teljes egészségügyi kiadás a GDP 2,4 százalékára rúg, aminek majdnem a felét a magánegészségügyi költések adják. Ez nemzetközi összehasonlításban is kimagasló arány.

- Lehet tudni, hogy ez milyen profilokból áll össze?

- Ez egy nagyon nagy szám, de természetesen részeire kell bontanunk. Ez az adat nem csak a magánellátást veszi figyelembe, hanem minden olyat is beleértünk, ami az állami rendszeren belül fizetett díj. Tehát benne vannak a vényköteles gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök is. Amennyiben viszont ezektől megtisztítjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy nagyjából 300 milliárd forintosra tehető a magánegészségügyi piac, amelynek a kétharmada legális, számlás bevétel és van egy ötven-százmilliárd forint közötti összeg, amely a szürke zónáé. Még egy érdekes adat mellé: ha kiragadjuk a budapesti lakosokat, akkor 2014-ben a saját bevallásuk szerint még 50 százalék alatt volt a magánegészségügyi ellátást igénybe vevők aránya, 2016-ban már 60 százalék volt ugyanez az adat, úgyhogy nagyon jó okkal feltételezhetjük, hogy napjainkban már Budapesten minden tízből nyolc ember igénybe vesz valamilyen magánegészségügyi ellátást.

Ez a piac évi 4-5 százalékkal nő, tehát mindent egybeszámítva, 2020-ban már közel 1000 milliárd forintos piacról beszélünk majd. Ráadásul, mint mondtam, ma még felülreprezentáltak a budapestiek. A vidékiek kicsit le vannak maradva, elsősorban azért, mert vidéken gyérebb az ellátó hálózat, és fel kell utazniuk a fővárosba. Igaz, pont az egyik ügyfelünknél, egy jelentős magánkórháznál mesélték, hogy megvan a feljáró betegállományuk. Tehát a páciensek veszik a fáradságot és mondjuk Debrecenből is felautóznak egy-egy szakrendelésre. Nyilván ez sokat változhat még a szolgáltatók országos bővülésével.

Más nézőpontból is vizsgálhatjuk az adatokat, így például a korok szerinti bontás eredménye sem meglepetés. A 35 év alattiak ugyanis sokkal gyakrabban, 69 százalékban vesznek igénybe magánellátást, míg az idősebbek csak 48 százalékban. Ugyanígy érdekes lehet az is, hogy a gyerekkel rendelkezőknél, vagyis a családosoknál magasabb ez az arány, 72 százalék versus 55.

- Melyek a legnépszerűbben igénybe vett magánegészségügyi szolgáltatások?

- A legnépszerűbb, és hagyományaiban is legrégebbre visszatekintő a fogászat, utána a szülészet és a nőgyógyászat. Ezek magasan vezetnek. A következő a bőrgyógyászat, amely az anyajegyvizsgálatok és egyéb elváltozások gyors diagnózisa miatt népszerű, és emelkedik a plasztikai és rekonstrukciós műtétek aránya is. Utána sorban következnek még a szemészet, a kardiológia, a terhesgondozás, a fül-orr-gégészet, a gasztroenterológia és még ide sorolható a gyermekgyógyászat is. De önálló szeletet alkot például a laborvizsgálatok, képalkotó eljárások szolgáltatása, mely egy teljesen különálló iparág.

- Hol lehet megismerni ezeket az adatokat?

- A piacon nem található meg ez az információ egy helyen. Mi ezeket az adatokat számos forrásból, elég sok munkával, és természetesen partnereink segítségével szedtük össze és egymással ütköztetve ellenőriztük is őket.

- Várható-e Magyarországon is olyan biztosítások megjelenése, mint nyugaton, ahol nem annyira elterjedt az állami egészségügyi ellátás? Mert ebben az esetben ez egy rendszeres költség lenne az emberek számára, de ezért cserébe bizonyos szolgáltatásokat további díjfizetés nélkül kaphatnának meg a magánegészségügyi szférában. Mehetne-e ebbe az irányba a hazai egészségügy?

- Gyakorlatilag itt is meglévő, bár fiatal piacról beszélhetünk. Amit nem feltétlenül ügyféligény váltott ki, sokkal inkább az, hogy a fenti szolgáltatók keresik a lehetőségeket. De nem csupán a privát egészségügyi szolgáltatók, hanem az egészségpénztárak is, melyek sorsa az elmúlt években elég bizonytalanná vált azzal, hogy a költségvetésben megszüntették azokat a kedvezményeket, amelyekkel béren kívüli juttatásként lehetett kiegészíteni az egészségpénztári tagdíjakat. Ettől kezdve a pénztár, ha nagyon lecsupaszítjuk, egy megtakarítási jellegű termék. Teljesen rákényszerül arra, hogy a tagjaival tudjon olyan kommunikációt folytatni, illetve olyan szolgáltatás-portfóliót kínálni a szerződött egészségügyi partnereivel, amire érdemes lehet pénzt félretenni. Ezért van létjogosultságuk ezeknek a konstrukcióknak. Van is egy olyan megbízónk, amely a napokban indította el ezt a fajta megtakarítási jellegű termékét.

(folytatjuk)

Vissza a cikkekhez

Keresés

Bank szerinti cikk szűrés

Bankkártya klub

 Email:
 Jelszó:
Elfelejtett jelszó