Mi várható Magyarországon a neobankok kapcsán?

2019.06.28. 08:00 | Hírek

Napjaink egyre érdekesebb - és futótűzként terjedő - pénzügyi tematikájú mobilappjai az úgynevezett neobankok, amelyeknek még bankfiókjuk sincs. A neonbankokról Papp Kristóf Áronnal, a RowanHill Digital szakértőjével beszélgettünk. A második részből kiderül, milyen újdonságokkal várják a neobankok az ügyfeleket és boncolgatjuk a magyar neobank jövőt is.

Kapcsolódó link: a beszélgetés első része

Homa Péter, Bankkártya.hu: - Ha már beszéltünk a szereplőkről, akkor tekintsük át azt is, hogy mit tudnak ma a neobankok, miben mások és mivel találkozik az ügyfél, ha ilyet választ?

Papp Kristóf Áron, RowanHill Digital: - A hagyományos bankok mellett - jelenleg, legalábbis a sajtóhírek és az eddigi tapasztalatok alapján - a legtöbben ezeket a kártyákat - hiszen általában bankkártya termékről beszélünk - még másodlagos termékként használják. Ha Magyarországról beszélünk, ahol forint van, aki külföldre utazik, az már megteheti azt, hogy nem fog készpénzt magával vinni, hanem kivált egy ilyen terméket, aminek nincs havidíja és arra utalja a pénzét. Olcsóbb lesz az átváltás és fel tud venni készpénzt is, ha szükséges. Noha ezeket másodlagos termékként használják, ami miatt mégis vonzó lehet, az a már említett élményközpontúság és egyszerűbb elérhetőség, másrészt egy hagyományos bankénál sokkal, de sokkal egyszerűbb és vonzóbb az árazás. Utóbbinál van külön számlatermék, külön kártyatermék, a hirdetményből és kondíciós listában látjuk, hogy a számlához hány kedvezményes utalás vagy csoportos beszedés tartozik, mennyi az éves díja a kártyának, melyet éppen most elengednek egy akcióban, na és hányféle kártya van. Ez bonyolult, legalább is vannak, akik így érzik, és igazuk van. E felett valamennyire már eljárt az idő.
Amit a neobankok ígérnek, az az egyszerűség, átláthatóság. Ha valaki felmegy egy neobank honlapjára, szinte a legelső dolog, amivel szembesül, hogy ha hozzánk jössz, akkor ebből választhatsz. A kínálat általában limitált, háromnál több bankkártyatermékkel nem igazán szolgálnak, és talán nincs is ennél többre szükség. Van egy valamilyen bevezető standard termék, aztán van egy havidíjas rendszerű bővített szolgáltatás, majd egy prémiumnak mondott további kártyatermék, ezek mögött, ha már megvan a banki licenc, akkor kezdődhet a betétgyűjtés. Van mögötte számla is, de a számlánál már nincsenek korlátozások. Nincs külön számlavezetési díj és külön kártyadíj. Ezek mellé még párosul, hogy mindez a digitális bennszülöttek, illetve az erre affinis ügyfelek számára vonzó szolgáltatás, jobb használhatóságú az applikáció, a mai igényeknek készült, jól néz ki, jól használható. A közelmúltban jelent meg egy cikk egy magyar fintech oldalon arról, hogy az amerikaiak körében készítettek egy felmérést, melyben arra jöttek rá, hogy egy átlagos amerikainak a banki weboldalakon közzétett szövegek 58 százaléka értelmezhetetlen (itt a teljes cikk). Az oda posztolt szövegek javarészt számukra egyszerűen nem befogadhatók, tele vannak tűzdelve szakzsargonnal, bonyolult a megfogalmazás. Ha valaki rámegy egy neobanknak az oldalára, egyszerűséggel, érthetőséggel találkozik és azt látja, hogy ezt érti, mert egyszerű. Ráadásul ott van benne az a faktor, hogy nekem csak percekbe telik mindaz, hogy megszerezzem, akkor meg miért ne?

- Ha én most egy hagyományos bankban dolgoznék, stratégiaalkotó lennék, s olvasnám ezt az interjút, akkor egyből felmerülne bennem, hogy nyilván nekem is ebbe az irányba kéne haladnom. Azonban látjuk, hogy az elmúlt években - ahogy a Revolut is már több éve jelen van a világban - mégsem ebbe az irányba haladnak a hagyományos bankok. Legfeljebb azt látjuk, hogy egyes bankok leányvállalatokat hoznak létre azért, hogy ezt az iparágat is bevegyék valamennyire, de a hagyományos klasszikus számlavezetést mégsem terelik ebbe az irányba, és így van ez Magyarországon is. Elképzelhető, hogy a hagyományos és a neobankok hosszú távon is megmaradnak egymás mellett, vagy mégiscsak az a verzió győz idővel, hogy a hagyományos bankok folyamatosan veszítve az ügyfeleiket, ahogy jön fel a Z generáció és az Alfa generáció, meg akik majd még utánuk születnek, ők is áttérnek erre a típusú bankolásra és a jövőben ez lesz a bank?

- Szerintem nincs olyan, hogy egyik vagy másik. A hagyományos bankok nagyon sok mindent tanulhatnak a neobankoktól, főleg a digitalizáció szempontjából. De azt azért érdemes látni, hogy még mindig a hagyományos bankoknál van a bizalom. Ha Magyarországot nézem, akkor lehet, hogy néhány banknak ez nem tetszik, de a talán legtöbb ember fejében az van, hogy bank - megbízhatóság - OTP, nem véletlenül nekik van a legtöbb ügyfelük. De maga a bizalom a hagyományos bankok felé nagyon sokáig nem fog változni. Sőt, létezik olyan ügyfélkör, amit nem lehet rávenni arra, hogy mobiltelefonon bankoljon, mert ez sokaknak ijesztő lehet. Nyilván a felmenő generációknak ez egy erős igénye, de én nem osztom azoknak a véleményét, hogy itt majd jönnek a neobankok és a hagyományos bankolásnak vége. Szerintem a bankfiókok még nagyon sokáig megmaradnak, sőt bővülhet is a fióki szolgáltatás, ez egy viszonylag erős igény egy bizonyos ügyfélkör oldaláról. Persze amit csak lehet, digitális útra kell terelni, az hosszú távon a bank számára is igen jelentős operációbeli költségcsökkentő tényező, meg persze egy idő után az emberek is inkább ezt használják. Nincs tehát olyan, hogy csak a neobank vagy csak hagyományos bank. Egyébként látszik is, hogy a hagyományos bankok is minél okosabb és hasznosabb applikációkat gyártanak, a digitális szolgáltatások ott is kezdenek megjelenni. Ha ezek jobban elterjednek, akkor szerintem a hagyományos bankoknak nincs mitől félniük. Az, hogy néhány bank úgy próbál meg versenyezni, hogy egy leányvállalatot hoz létre, ami csak ezt a teljesen digitalizált bankot hirdeti, egy érdekes jelenség. Ha jól emlékszem egy skót bank létrehozta a saját neobankját és az ügyfeleik egy jelentős részének felajánlja, hogy áttereli őket ebbe a digitális bankba. Az ő esetükben ez közel egymillió ügyfél, mármint akit át lehet terelni, ezek az ügyfelek tehát gyakorlatilag neobanki felhasználók lesznek. Ez a bank részéről jó, mert a háttérben megvannak az új rendszerek és náluk a bizalom is. Ha ezt meglépik, és az ügyfelek egy részét valóban átterelik erre a csatornára, akkor gyakorlatilag ezen a piacon hirtelen kiemelkedő szereplők lesznek, amit már csak tovább kell fejleszteni. Ez is egy járható út.

- Hogy látszik mindez Magyarországról? Itt egyetlen hasonló kaliberű vállalkozásról tudunk, ez a Simple. A Simple neobank most, vagy megy ebbe az irányba?

- A Simple nem neobank. Ez egy teljesen jó alkalmazás, a legtöbben szerintem most arra használják, hogy például az autójuk parkolását ezen keresztül intézzék, ezenkívül a kártyájukat tárolják benne. Ha NFC-s készüléke van egy OTP-s ügyfélnek (bár nem csak OTP-s kártyát lehet bele regisztrálni), akkor pedig a mobilfizetési funkciót is használhatják benne. Érdekes az a hozzáállás, hogy egy már meglévő banki applikáció mellé fejlesztünk egy Simple alkalmazást, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez működik. Én magam is használom. Ha eljátszunk a gondolattal, akkor a Simple úgy válhatna neobankká, ha azon belül az ügyfél tud fiókot létrehozni és mellé, bankszámlát és bankkártyát kapni, tehát ha nem kell bemenni bankfiókba. Azon kívül, ha az alkalmazáson belül látom a költéseket, meg tudom tervezni a heti büdzsémet, egyéb kiegészítő dolgokat kapok, és természetesen fizetési műveleteket le tudok bonyolítani, például tudok a többi felhasználónak pénzt küldeni vagy tőlük pénzt kérni. Ezek alapvető neobanki szolgáltatások, és persze egyéb, kártyához kapcsolódó funkciók is kellenek, mint például a kártyaletiltás, vagy hogy ki tudjam kapcsolni az érintéses funkciót, és így tovább. Nem biztos, hogy céljuk a Simple-ből neobanki alkalmazást csinálni, de majd meglátjuk, merre haladnak tovább.

- Hogyan alakulnak a külföldi neobank szolgáltatások magyarországi piacterjeszkedései? Például a Revolutnak már képviselete is van Magyarországon. Lehet tehát látni, hogy akarnak valamit a magyar piactól...

- A Revolut tavaly november-decemberben roadshow-zott egyet, előadott egy konferencián Budapesten, ahol nagyon sokan azt várták, hogy végre bejelentik, hogy jön a forint Revolut. A cikkek arról szóltak, hogy potenciálisan százezer magyar felhasználót is elérhetnek ezzel, de végül nem jelentették be a forintkártyát. Annyit mondtak, hogy forint alapú kártya lesz, de nem tudni, mikor. Azóta már megérkezett a forintos feltöltés, így már bátrabban használható itthon is a Revolutos kártya. Magyarországon nem jövedelmező a nulláról csak a magyar piacra fejleszteni. Nem véletlen tehát, hogy nincs nagyon Magyarországon ilyen, három-négy éves lemaradásban vagyunk.

- A magyar piac jelen pillanatban nem is tudna nyereségesen kitermelni egy neobankot?

- Csak a magyar piacra tervezni szerintem őrült ötlet. Az üzleti modell egy bizonyos szint felett éri csak meg, amikor már globálisan nagyon sok ügyfél van, ekkor tehető nyereségessé. Magyarországon önmagában nincs szerintem elég potenciális felhasználó, de kérdés, hogy mikor érik el a regisztrálók ezt a számot, illetve ők milyen költési szokásokkal rendelkeznek majd, no és persze mennyibe kerül majd az elérésük. Ha valaki beregisztrál és megigényli a kártyáját, akkor a neobank átháríthatja a kártyagyártás és kártya kiküldésének költségét az adott felhasználóra, ami nem egy nagy tétel, majd utána azt mondja, mostantól nem számítok fel semmilyen havi- vagy éves díjat. Ekkor nyilván csak akkor lesz bevétele, ha a kártyát és a kapcsolódó szolgáltatásokat használják az ügyfelek. Akkor át lehet váltani egy olyan csomagra, amelynek havi díja van, ezek a havidíjak jobban néznek ki. Az itthoni gyakorlat most inkább az, hogy van valamilyen éves kártyadíj, plusz számlavezetési díj. Ezek a szereplők viszont azt mondják, hogy havidíjban szolgáltatnak. A Revolut prémium fém kártyája hozzávetőlegesen 4500 forintba kerül havonta. Ha ezt felszorozzuk, az éves kártyadíj 54 ezer forint, miközben Magyarországon egy lakossági prémium kártya éves díja húszezer forint körül mozog nagyjából. És a neobankok közül még ők adják az egyik legolcsóbb prémium bankkártyát! Ismert még a német N26, amely eddig csak a németeknek adott fémkártyát, de most már úgy tudom, hogy a briteknél is elérhető, ott az éves díj mintegy 73 ezer forintra kúszik fel ennél a kártyaterméknél.

- Ezért persze több szolgáltatás is jár, mint az alapszintű olcsó kártyáért...

- Persze, így concierge szolgáltatás (egyfajta asszisztancia szolgáltatás, a szerk. megj.), az Egyesült Királyságban több mint 150 devizában történő fizetés, korlátlanul ingyenes pénzváltás, ingyenes ATM készpénzfelvétel, beépített utasbiztosítás, bár ez utóbbival a legtöbb kártya rendelkezik, expressz kártyaszállítás. Ezt ki is emelte a konferencián a Revolut képviselője, hogy ha valaki elmegy külföldre és elhagyja a kártyáját, majd az applikációban megigényli azt, akkor két nap múlva kezében van az új kártya. Aztán van még 7x24 órás elsőbbségi telefonos ügyfélszolgálat és egyéb okos szolgáltatások, mint például kriptodevizához való hozzáférés. A neobankok annyit kérnek csak, hogy mindezért fizessünk további díjat. Én, mint külső szereplő drukkolok mindenkinek, legyen akár hagyományos bank, akár neobank. Kívánom, hogy mind a hagyományos bankok, mind a neobankok minél szebb és jobb fejlesztéseket hozzanak. A bizalom a hagyományos bankoknál van, és ha alapvetően jól csinálják a dolgokat, és van is rá elég kapacitásuk, akkor nincs mitől tartaniuk.

Vissza a cikkekhez

Keresés

Bank szerinti cikk szűrés

Bankkártya klub

 Email:
 Jelszó:
Elfelejtett jelszó