Mit várhatnak a PSD2-től az ügyfelek, a bankok és a fintech cégek?

2017.08.17. 09:39 | Hírek

Napjainkban egyre többször halljuk a pénzügyi sajtóban a fintech, illetve a PSD2 kifejezéseket. Mi is az a PSD2, milyen változásokat hozhat az ügyfelek és a bankok viszonyában? Csak egy újabb lufi-e ez az új szabályozás, vagy akár forradalmat is csinálhat a pénzügyekben, már néhány éven belül? Milyen megoldásokat követhetnek a bankok, ha alkalmazkodni szeretnének ehhez az új helyzethez? A témáról a pénzügyi megoldásokkal foglalkozó Bancard Kft. szakértőjével beszélgettünk.

Homa Péter, Bankkártya.hu (BKHU): - A PSD2 egy olyan bűvszó, ami gyakran felbukkan, sokat várnak tőle szabályozói oldalon, a versenyszférában és az ún. early adopter (korai befogadó) beállítottságú ügyfelek is. Mi is ez a PSD2 és miért volt erre szükség?

Horváth Balázs, Bancard Kft. (H.B.): - A PSD2 a Payment Services Directives rövidítése, tehát egy pénzügyi szabályozásról szól, az európai alap mértékekkel összhangban, tehát a vállalkozás szabadságát, a szabad piaci verseny megteremtését és a verseny kezelését próbálja minél jobban támogatni pénzügyi vonalon is. Ez egy európai direktíva, egy olyan szabályrendszer, amelyet európai szinten javasoltak az egyes európai tagállamoknak bevezetésre. Ebben vannak jól körülírt dolgok, de olyan szabályok is, melyeket inkább rábíznának a tagállamok jegybankjaira és felügyelő hatóságaira. A PSD2 egyébként nem előzmények nélküli, amit a kettes szám is mutat a végén. Ez egy 10 éves történetnek a lassú, de biztos eljövetele. A PSD1 rögzített bizonyos paramétereket, a PSD2 kibővíti és átalakítja ezt. A legfontosabb üzenete mindenki számára, hogy viszonylag könnyebb utat biztosít olyan piacra lépő szolgáltatóknak, amelyek eddig nem léteztek. Ezt úgy teszi meg, hogy a bankokkal kinyittatja backoffice rendszerüket és egy nyitott kommunikációs csatornát, úgynevezett open API-n keresztüli hozzáférést biztosít ezen új szolgáltatók számára. Azt, hogy ezekkel a lehetőségekkel mit lehet kezdeni, a piac dönti majd el, a PSD2 ennek csupán a keretrendszerét adja.

BKHU: - Vannak ezzel kapcsolatosan szkeptikus hangok is, az Európai Unióról pedig gyakran tudjuk, hogy túl bürokratikus és nagyon belemegy a részletekbe. Tényleg olyan nagy dolog ez a PSD2, amely alapvetően megváltoztathatja a pénzügyeinket, a pénzhez való hozzáállásunkat, vagy ez megint csak valamilyen lufinak látszik és még nem is tudjuk, hogy mi lesz belőle? Hogy látszik ez a bevezetés előtt egy szűk évvel?

H.B.: - Ez valóban egy nagyon vitatott kérdés. Azt gondolom, hogy az alapelv jó, tehát fokozzuk a versenyt, növeljük a vállalkozások szabadságát, engedjünk be olyan szereplőket erre a piactérre, akik eddig nem tudtak bemenni. Az, hogy ezzel párhuzamosan hogyan tudjuk garantálni a biztonságot, amit ezek a nagy, robusztus és egyébként némileg konzervatívnak tartott pénzintézetek eddig biztosítottak, az már egy kulcskérdés. Nem véletlen, hogy a PSD2 sok olyanról is szól, hogy a nagy szabadság és a nyitás mellett hogyan kell biztosítani az ügyféladatok védelmét. Én azt gondolom, hogy a klasszikus lakossági ügyfelek tömegével nem érettek még meg a gondolatra, tehát nem ők gerjesztik ezt az igényt. A szabályozás ilyen szempontból kicsit elébe megy az igényeknek, de ebből lehet egy nagyon pozitív végkifejlet is.

Mi magyarok szeretünk végletekben gondolkodni, tehát valami vagy nagyon sikeres, vagy tuti bukás. Azt gondolom, hogy az arany középút fog megvalósulni, tehát lesznek sikerek, lesznek benne bukások, így lesznek nagyon jó ötletek és lesznek rosszak is. Összességében ez azonban egy hasznos dolog lesz. Itt emelném ki, hogy nagyon fontos az edukáció kérdése is. A PSD2-t csak az a szűk réteg ismeri jelenleg, amely foglalkozik vele, de ha kimegyünk az utcára, ott még senki nem tudja, mi is az a PSD2. Ha ezt szolgáltatás szintre is lebontja valaki, akkor sem biztos, hogy az emberek meg fogják érteni. A legnagyobb nehézség ezért, hogy ha jönnek is új szolgáltatások és jönnek is új dolgok, a változások az ügyfelek fejében is át legyen vezetve és szerintem ez lesz az igazi kihívás.

BKHU: - Az elmúlt években többször hirdettünk forradalmat, miszerint hamarosan teljesen másképp fogunk bankolni, de ez rendre elmaradt. Most viszont egyszerre együtt áll a PSD2, az erős ügyfél hitelesítés, az azonnali átutalás és zajlik egy technológiai forradalom is. A következő 5 évben most már tényleg változni fog akkor a bankolás?

H.B.: - Látszik, hogy forr ez az egész, nagyon sok minden történik egyszerre szabályozói oldalról, az új a technológia adta megoldások révén, a termékfejlesztésben vagy az új generációk igénye miatt, és így tovább. Az, hogy 5 éven belül egy teljes forradalom legyen, meg paradigmaváltás és teljesen megváltozzon a bankolási szokás, abban nem hiszek. Ez egy sokkal lassabb folyamat lesz. A banki világban nem csak a bankok konzervatívak, de az ügyfelek is. Azonban az igaz, hogy nagyon sok új dolog meg fog jelenni.

Ha alapvetően nem is fogja befolyásolni a bankolást 5 éven belül a PSD2, változás azért lesz, és ennek a mértékét próbáljuk most belőni. Mindenki azt próbálja kitalálni, hogy mekkora lesz ez a mérték, mire fog hatni, milyen ügyfélszegmensekre, a fizetésben, az átutalásban, az azonnali fizetésben. Az valós ügyféligény, hogy az átutalás hamar megtörténjen, de az ügyfelek döntő többsége valószínűleg nem jelentkezne azért, hogy neki nagyon fontos mindez már másodpercek alatt is. A valós ügyfélélmény forradalmasíthat dolgokat, ilyen volt például az iPhone megjelenése, amikortól már nem gombokat nyomtunk a telefonon, hanem a képernyőt érintettük vagy az ujjunkat görgettük rajta. Lehet, hogy két év múlva jön egy ilyen változás a bankolásban is. Jelenleg mindenki ezt kutatja, a világban több tízezer fintech cég keresi ezt, de még nem jött rá senki.

Ha a bankolás bármelyik szegmensét nézzük, egyik sem egy alapvető ügyfélélmény. Ez nem egy fogyasztás, nem egy kommunikáció, nem egy játék, hanem egy szükséglet. Még a legnagyobb élmény közülük a vásárlás környékén van, így ha valaki fel tud köré építeni egy fizetési megoldást, akkor ott lehet a legkönnyebben elérni ezt az áttörést. De a számlavezetésről, rezsifizetésről, átutalásról, betétlekötésről nem az élmények jutnak eszünkbe, ha pedig még hitelt is kell felvenni, az meg végképp nem az a kategória, amiért az emberek tolongani fognak, akármilyen látványos megoldást fejlesztenek is ki.

Ha párhuzamot kéne keresni, akkor én a mobilfizetést hoznám fel példának. 2005 óta minden évben elhangzik, hogy a mobilfizetés jövőre robbanni fog és alapvetően meg fog változni. Most is elhangzanak ilyenek, de már azt mondják, hogy "majd" jön. És amikor majd jön, akkor majd robbanni fog, de ma már senki nem mer időpontot is mondani. A PSD2 is hasonló: törvényi kötelezettségek vannak benne, határidőkkel, de hogy ez mikor fog robbanni, azt jelenleg mindenki izgatottan várja.

BKHU: - Oké, a PSD2 tehát jön. De mit kapnak az ügyfelek? Fel tudják őket hívni majd direkt marketing hívás keretében, hogy van önnek egy jobb banki ajánlatunk, ha megadja az adatait, vagy ugyanilyen megoldást nyújt majd egy internetes honlap? Az adatok felhatalmazásával egy olyan szolgáltató, akiről az ügyfél nem is hallott addig, fog adni egy jobb szolgáltatást? Az ügyfelek a hiteleiket, betéteiket, folyószámláikat, bankkártyájukat, hitelkártyájukat ilyen szolgáltatók segítségével fogják kiválasztani ahelyett, hogy - mint eddig -, bemennének a lakóhelyükhöz vagy munkahelyükhöz legközelebbi bankfiókba?

H.B.: - Ezek itt lehetőségek. A szabályozás valóban lehetőséget ad arra, hogy megjelenjenek új típusú szolgáltatók és új típusú szolgáltatások. De ebben megjelenhetnek bankok is, amikor egy másik banktól próbálnak majd meg ügyfeleket elhozni, vagy magukhoz kötni az új piaci belépőket. Sokkal valószínűbb, hogy a könnyebb ellenállás az lesz, hogy a meglévő bank és a meglévő ügyfél közé lép be majd egy szolgáltató, akár egy összehasonlító-kereső motorral, ahol megmondják majd az ügyfélnek, hogy hol kap olcsóbb hitelt, hol vezesse jobb feltételekkel a számláját, hol van jobb befektetés. Ezek kézenfekvők, sőt, már ma is vannak ilyen összehasonlító oldalak. Ha ezt technológiailag meg tudja újítani azzal, hogy bele tud nézni az ügyfél adataiba, akkor megkönnyíti azt, hogy célzottabb, testre szabottabb ajánlatokat lehessen adni neki. Azért azt látjuk, hogy ettől még túl sokan nem kezdtek el bankot váltani vagy új csatornákon befektetést és hitelt keresni. Ami talán kézenfekvőbb, az az, hogy új típusú fizetési szolgáltatások fognak megjelenni. A bank és az ügyfél, vagy a kereskedő és az ügyfél közé tud majd belépni egy szolgáltató és könnyebbé, egyszerűbbé teszi a fizetést. Ahelyett, hogy a vásárló keresse a kereskedőt, eleve több kereskedő ajánlatát teszi elérhetővé és meg is fogja tudni hívni a bankot egy felhatalmazást követően, így lehet majd könnyű, gyors és kényelmes a fizetés. Sőt, a PSD2 azt is előírja, hogy meg kell mutatni, hogy az adott tranzakció mennyibe kerül. Tehát az ügyfél ne utólag lássa, hogy mennyibe került egy fizetési művelet, így az átláthatóság nagyon fontos lesz a jövőbeli szolgáltatások terén. Például ha egy honlapon fizet majd az ügyfél, a fizetési szolgáltatások mellett a fizetés díjának is kint kell lennie.

A másik, amit kiemelnék, az a bizalom. A banki működésben a biztonság és az évtizedes hagyományok miatt megbíznak az emberek. Az a kérdés, hogy a fejekben hogyan megy majd végbe ez a változás, tehát az ügyfél ugyanígy megbízik-e majd egy kisebb szolgáltatóban, amelyet nem is ismer. Kialakul-e majd ez a bizalmi faktor az emberekben, hogy megadják majd ezeknek a szolgáltatóknak mondjuk az internetbanki azonosítóikat, hogy helyettük lépjenek be és helyettük utalja el az összegeket. Ez egy nagyon nagy kérdés, de ha a múltba visszatekintünk, akkor látjuk, hogy Németországban a Sofortnak ez sikerült. A Sofort azt is vállalta, hogy ha valamilyen kár történik, akkor azt megtéríti, vagyis a kommunikációt a bizalom kiépítésével kezdte.

Itt két irány egymással szembe mutat és nem tudjuk még, hogy mi lesz az eredője. Az egyik, amit már említettem, hogy nincs élmény a bankolásban. A másik oldalon viszont, ha valaki egy kellően jó applikációval, játékkal, közösségi megoldással jelentkezik, akkor az emberek szemmel láthatóan habozás nélkül regisztrálnak és adják majd meg a hozzáféréseiket. Igaz, hogy most még csak a Google-hoz és a Facebookhoz, de ezzel már ma kinyitják magukról az információk tárházát. Lehet, hogy itt is az lesz, hogy a bankolás köré olyan applikációt, lehetőséget vagy élményt épít fel majd valaki, amire gondolkodás nélkül meg fogják adni a felhatalmazást az emberek. Én érzek bizonytalanságot abban, hogy melyik lesz az erősebb végül. De igen, az tény, hogy feltűnhetnek játékos alkalmazások, nem csak mobilon, hanem bármilyen elektronikus csatornán keresztül fejleszthetnek gyorsan és rugalmasan. Ezzel a jelenlegi OTP, K&H, CIB kezében lévő "egy az egyes" kapcsolatrendszer megszűnhet. Eddig erre nem volt lehetőség.

BKHU: - Nézzük meg a bankok oldalát is! Rájuk nézve ez kihívást és veszélyt is jelent. Tényleg át tudna-e egy olyan fintech céggé formálódni egy bank, mint amilyenek meg fognak jelenni a piacon, vagy inkább leánycégeken keresztül fogják a rugalmasságot megteremteni a bankok, ahogy ez az OTP Simple esetében is történt?

H.B: - Látszik, hogy minden pénzintézet komolyan veszi ezt a történetet. Legalább azt a részét, hogy jogi megfelelési és technológiai oldalról nekikezdtek a projekteknek. Mindenhol megcsinálják az open API-t, mindenhol megcsinálják a folyamatszabályozást és a szükséges fejlesztéseket is hozzá. Azok a kreatívabb, ötletesebb pénzintézetek, amelyek ebben nem csak kötelezettséget és felelősséget, de lehetőséget is látnak, azok már most lépnek. Ne ragadjunk le a magyar piacnál, a külföldi nagyok is lépnek. Tehát az HSBC-től kezdve a Citigroupon át mindenkiről ömlik a hír a sajtóból, hogy milyen méretű fintech laborokat, kísérletezési helyszíneket, büdzséket és pályázatokat hirdetnek meg, pontosan azért, hogy ne ellenük, hanem értük dolgozzanak ezek a kisebb, kreatívabb, ötletes szolgáltatók. Ezeket aztán vagy integrálják, vagy inkubálják, vagy felvásárolják, beépítik a bankok. Erre két alapvető példa a magyar piacon az MKB, amelyik inkubációs házat csinált, meghívta a piaci szolgáltatókat és segíti azok fejlesztéseit, a saját banki szolgáltatásait is integrálva ebbe. A másik irány pedig az OTP-féle Simple, amelyik saját leányvállalatot indított erre és oda próbálja meg átcsoportosítani az erőforrásait, a kreatív ötletfejlesztéseit és az új digitális megoldásokat. Szerintem mindkét út jól járható, sőt lehetnek további utak is. Biztos vagyok benne, hogy ez a két bank nem fog veszíteni, mert időben léptek. Ha tartják is ezt az irányt és ezt a stratégiát, akkor ezekkel felvértezve megtarthatják az ügyfeleiket és jobban szolgálhatják ki őket. Amennyiben viszont egy pénzintézet úgy gondolja, hogy megfelel neki a háttérszolgáltatói státusz is, az is egy irányválasztás, bár szerintem nem feltétlenül a leghosszabb távú garancia.

Az kijelenthető, hogy itt egy rugalmas, abszolút innovatív, kicsit másképp gondolkodó, nagyon gyorsan reagáló hadtestnek kell jelen lennie a PSD2 által szabályozott piacon. A bankok ezeknek nem feltétlenül felelnek meg, ezért azt próbálják keresni, hogyan válhatnának fontos szereplőivé ennek az új piacnak. Akár fél évvel ezelőtt is arról cikkeztek még az újságok, hogy versenyhelyzet lesz a bankok és a fintech-ek között. Most inkább közeledést látok, sok partnerség és együttműködés lesz ebben, lehet, hogy nem is felvásárlási és tulajdonlási szinten, sőt stratégiai együttműködéseket is el tudok képzelni a fintech cégek és a bankok között.

BKHU: - Olyan véleményt is hallottam, hogy a bankoknak nem kell félniük a változástól, mert a hitelezésből élnek és a hitelezést ezek a változások kevéssé érintik, ezáltal ugyanúgy megmarad a bankok bevétele. Lehet ugyan, hogy a napi fizetések szegmensében csökken a bevételük, de alapvetően nem kell nagy bevételvesztéstől tartani. Ez tényleg így van?

H.B.: - Én azt gondolom, a bankok az ügyfelekből élnek és nem a hitelből. Az ügyfelek ezer szálon kötődnek egy bankhoz, és ha ezeknek a szálaknak a nagy részét elvágjuk, akkor ez a kapcsolat gyengülni fog. A bankoknak ez nem érdeke. Egyetlen cég sem gondolkodik úgy, hogy lazítana az ügyfelekkel szálakon, a fintechek viszont pont ezeket a szálakat szeretnék gyengíteni. A bankok a hitelezésen kívül azért más tevékenységből is megélnek. Ha egy lojalitást nézek, és megszakad ez a kapcsolat, mert egy ügyfél fókusza áttolódik egy másik szolgáltatóhoz, akkor lehet, hogy más dolgokban is bankot vált, így a kötődés enyhül. A bankok ettől félnek pont, hogy az ügyfélkapcsolatok gyengülése magával hozhatja változást a bankpiaci erőviszonyokban. Igen, van közösségi hitelezés, rengeteg cég próbálkozik ezzel, de kérdéses, hogy lehet-e nagy piacot nyerni? Ez megint bizalom kérdése. A fintechek támadják a hitelezési lábat, de kérdés, hogy ez a kapcsolatokra milyen hatással lesz.

A hitelezést ezért nem is érdemes külön kiemelni ebből a történetből, mert az ugyanúgy támadás célpontja lesz. A magyar szabályozás alapján jelenleg csak pénzintézet nyújthat kölcsönt bármely lakossági magánszemélynek vagy vállalatnak, de ez átmeneti állapot is lehet. Látjuk, hogy a világban ennek már ma is számos megkerülési módja van, hamarosan be fognak ezek gyűrűzni hozzánk is, és akár teljesen legálisan is fognak majd harmadik feles szolgáltatók hitelezési tevékenységet végezni, vagy legalábbis közvetíteni ilyet. Úgyhogy ez nem lehet kapaszkodó a bankok számára. A bankok tényleg az ügyfélből élnek. Akinél az ügyfél és az információ van, és akin keresztül bonyolódik az ügyfél forgalma, az fog tudni ebből profitot szerezni.

BKHU: - Köszönjük az interjút.