Nincs további fejlődés digitalizáció nélkül - II. rész

2018.08.09. 08:00 | Hírek

English version is here.

Ez egy négy részes cikksorozat második része. Az első rész itt található.

Napjainkban számos publikáció lát napvilágot, melyben a digitalizáció szükségszerű váltásáról írnak. De milyen változásokat indukál ez a pénzügyek intézésében és mennyire vannak erre felkészülve a bankok és a magyar társadalom? Ennek jártunk utána a Bancard Kft. szakértői segítségével.

A Magyar Fejlesztési Bank 2017. őszén vizsgálta a hazai vállalatokat, többek közt a digitális hitelügyintézés igényeit is felmérve. A megkérdezett hazai cégek akkor explicit módon nem tulajdonítottak nagy jelentőséget annak, hogy hiteleiket digitálisan intézzék. Valószínű az összefüggés a között, hogy a hazai vállalatok nem ragaszkodnak a digitális banki ügyintézéshez, és a között, hogy maguk is le vannak maradva a digitális átállásban.

A vizsgálat viszont rámutatott arra, hogy a hitelügyintézés gyorsaságát vagy az elvárt biztosítékok nagyságát ugyanakkor már fontosnak tartják a cégvezetők, pedig ezekre közvetett hatást gyakorolna a digitalizáció. Érdekes tehát, hogy miközben a gazdasági szakembereknek léteznek olyan igényeik, melyeket a digitalizáció segíthetne elő, aközben magára a digitalizációra már kevésbé fogékonyak. Ennek egy része persze edukációs kérdés, de valójában a cégek azért sem fogákonyak a digitalizációra, mert a saját működési területükön sem alkalmazzák kellően a digitalizációt, pedig a hatékonyságnövelési kényszer már rég megérett rá.

Ahogy az MFB is írja kiadványában, a digitalizáció kínálta csatornákon keresztül össze lehetne kapcsolni a KKV szektort a finanszírozási szakértőkkel, pályázati tanácsadókkal, s ezzel komplex pénzügyi megoldásokat nyújtani a forrásigényes mikro-, kis- és középvállalatok számára. A digitalizáció emellett elősegítené az e-kormányzat szolgáltatásokhoz való csatlakozást is. A digitalizáció a termelési, beszállítói, értékesítési, valamint a cégen belüli kapcsolaton és az automatizáltságon keresztül gyorsabb, olcsóbb és pontosabb kommunikációt és munkát eredményez, ami növeli a termelés és a munka termelékenységét.

A digitalizáció egyik legfontosabb közvetlen hatása a cégeknél, hogy átalakítja a munkahelyeket. Noha az automatizálással kiváltható feladatok már jóval korábban kiváltották a humán erőforrásigényt, de a McKinsey szakértők becslései szerint még a mai feladatok 45 százalékát is le lehetne csökkenteni. A McKinsey az automatizáció hatásait elemzi a munkahelyekre nézve. Ebben három csoportra bontják a hatások elemzését.

Az első csoportba az élelmiszerkiskereskedelmi és a ruházati árukkal kereskedők tartoznak. Itt a legkevésbé valószínű az átállás a digitális modellre, alapvetően a fogyasztói szokások miatt. Ezeknél az eladásoknál ugyanis a fogyasztók döntés előtt szeretik megfogni, megnézni, felpróbálni az árucikkeket. Ebben a csoportban középtávon a forgalom mintegy húsz százaléka kerülhet a digitális térbe. Ez a folyamat egyébként már rég elindult hazánkban, elsőként a GRoby üzletláncnál, de a Tesco pár éve bevezetett házhozszállítása hozta el az áttörést.

A második csoportba a nem fizikai termékeket kínáló cégek tartoznak, köztük helyezkednek el a bankok is. Itt a digitalizáció jóval egyértelműbb térnyerése várható: a forgalom mintegy harmada kerülhet át a digitális térbe, mintegy húsz százalékos költségcsökkenés mellett.

Végül a harmadik csoportban várható a legerősebb digitalizációs hatás, itt a szolgáltatások kétharmadára is kiterjedhet az elkövetkezendő években. Ezek a zene, elektronika, egyéb fogyasztói cikkek kiskereskedelme, és persze a légitársaságok és a szállodák értékesítései.

Hogy áll mindeközben a digitális érettségben a magyar piac? Sorozatunk következő részében erre keressük a választ.

(folytatjuk)

Vissza a cikkekhez

Keresés

Bank szerinti cikk szűrés

Bankkártya klub

 Email:
 Jelszó:
Elfelejtett jelszó