Nincs további fejlődés digitalizáció nélkül - III. rész
2018.08.16. 08:00 | Hírek |
A cikk angol verziója itt olvasható.
Ez egy négy részes cikksorozat harmadik része. A második rész itt olvasható, a negyedik pedig itt.
Napjainkban számos publikáció lát napvilágot, melyben a digitalizáció szükségszerű váltásáról írnak. De milyen változásokat indukál ez a pénzügyek intézésében és mennyire vannak erre felkészülve a bankok és a magyar társadalom? Ennek jártunk utána a Bancard Kft. szakértői segítségével.
A Budapest Bank 2018. áprilisában jelentette be, hogy az év második felében új mobiltechnológiát vezet be, első körben vállalati ügyfelei számára. A PassBy[ME] Mobile ID rendszer lehetővé teszi többek között a megbízások távoli, elektronikus aláírását legyen szó fizetési vagy nem fizetési tranzakcióról.
Ez az egyik legfrissebb hír a digitalizáció terjesztéséről a vállalati banki ügyfélkörben, mely - több más hasonló törekvésekkel együtt - nyilván segíteni fogja a vállalatok digitális átállását, a banki digitalizációs történet azonban - a nyilvánosság számára is láthatóan legalábbis - egyáltalán nem mostanában, hanem még 1995-ben indult. Az Inter-Európa Bank a mai webes internet egyik elődjének tekintett Compuserve hálózaton ekkor tette elérhetővé a számlaadatokat és bizonyos tranzakciókat is engedélyezett (például bankkártya letiltása).
A mai értelemben vett internetbankkal aztán megint csak az Inter-Európa Bank volt az első, 1998-ban.
Ha a múltbeli gyökerekből kiindulva végiggondoljuk, hogy milyen jelentős állomások történtek a hazai digitális banki fejlesztésekben, akkor talán meglepő, hogy a Deloitte 2018-as felmérése alapján Magyarország csak a hetedik helyen áll a vizsgált kilenc közép-kelet-európai ország rangsorában. Az elemzésbe bevont nyolc legnagyobb hazai bank digitális fejlettsége csak a szlovén és a lettországi szereplőknél bizonyult jobbnak. Míg az információszerzés fázisában magas értékeket értek el a magyar bankok, addig az ügyféléletciklus utolsó szakaszában szinte semmilyen digitális fejlesztés nem volt kézzelfogható a hazai piacon. A felmérés egyik megállapítása, hogy "Számos piacon a bankok még mindig nem foglalkoznak az ügyfelek és a versenytársak által keltett digitalizációs nyomással."
Ezt megerősítheti, hogy az Eurostat jelentése szerint míg a 2017-es évben a teljes európai felnőtt lakosság 51 százaléka használt internetbankot, addig Magyarországon ez az érték 40 százalék volt, a "futottak még" kategóriában. Tíz évvel korábban az uniós átlag ennek a fele volt, mi 2013-ban tartottunk ott, ahol az európai átlag 2007-ben.
A CIB Bank még a 2017-es évben végzett egy reprezentatív kutatást, mely az Eurostatnál kedvezőbb arányokat állapított meg: a magyar banki ügyfelek 69 százaléka használ internetbankot, és az ügyfelek 80 százaléka elégedett is vele. Ugyanakkor a bankkapcsolattal rendelkező magyar internethasználók 77 százaléka, közel 4 millió ember használ valamilyen mobileszközt (okostelefont vagy tabletet) internetezésre, miközben banki ügyeket még kevesen intéznek rajtuk: bár a felmérés résztvevőinek 42 százaléka tisztában volt vele, hogy a bankjánál van rá lehetőség, applikációt csak 19 százalék töltött le, és mindössze 11 százalék használja rendszeresen azt.
Nyilvánvaló, hogy a világ vérkeringéséhez történő felzárkózáshoz három dolgot kell tenni: oktatni, oktatni és oktatni. A banki fejlesztések javában zajlanak, hiszen a piaci verseny mellett a PSD2, az erős ügyfélhitelesítés, és a fintechek kihívásai most már tényleg rákényszerítik erre a bankokat, de mindez semmit sem fog érni, ha nem lesz erre felkészült, érett, tudatos pénzügyi fogyasztó.
Cikksorozatunk negyedik, záró részében egy hazai körképet adunk a digitális banki szolgáltatásokról abban a reményben, hogy a szárba szökkenő további fejlődés hatására később egy sokkal gazdagabb összehasonlítást is bemutathatunk majd.