Pontosabban fizetnek a magyarok
2017.10.09. 08:00 | Hírek |
A számlák 77%-át fizetik pontosan a magyarországi ügyfelek, ami 2 százalékponttal több, mint tavaly – derült ki az EOS Csoport 2017-es fizetési szokásokat vizsgáló kutatásából. Magyarország idén ötödik alkalommal vett részt a kutatásban, amelyet Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő vállalata a TNS Infratest piackutató intézettel közösen végzett. A kutatásban 16 ország, mintegy 3400 döntéshozóját kérdezték meg a vállalati- és magánszemély ügyfelek fizetési szokásairól. Az eredmények alapján elmondható, hogy a magyarországi ügyfelek fizetési pontosságában és hajlandóságában idén egyaránt pozitív tendencia érzékelhető.
Az EOS Csoport kutatása a legnagyobb fizetési szokásokat érintő kutatás, melyben már 5 éve Magyarországot is szerepel. Tavaly óta sokat változott a követeléskezelői piac azzal, hogy a nem teljesítő jelzáloghiteleket elkezdték piacra vinni. Tavaly novemberben volt egy nagyobb akvizíció, amikor az Erste Bank értékesített egy nagyobb volument. Korábban ez a szegmens nem nyílt meg, mert állami beavatkozások (árfolyamgát, forintosítás, kilakoltatási moratórium) akadályozták ezt. Ezek a változások azonban kellettek ahhoz, hogy a kintlévőségkezelési piacra új szereplők is belépjenek. A piacon eddig fedezetlen hitelek voltak inkább, a jelzáloggal fedezett hitel korábban elenyésző volt. Most viszont, a jelzáloghitel állományok megjelenésével számos nyugat-európai és amerikai nagy cég jelent meg a magyar kintlévőségkezelő piacon. A követeléseladási piac tehát élénkül, ezért a jelzáloghitelek követeléskezelésére egy MNB ajánlás fog megjelenni a közeljövőben. Az ajánlás része lesz a fokozatosság, illetve megoldási alternatívák felajánlása az ügyfélnek. Nemzetközi adatvédelmi irányelv is meg fog jelenni jövőre, amely a követeléskezelésre is vonatkozni fog. Az EOS Csoport részéről konszenzust várnak az MNB és a NAIH között ahhoz, hogy az adósok teherviselő képességéhez adatot lehessen gyűjteni.
Thummerer Péter az EOS Csoport ügyvezető igazgató elmondta, hogy idén tavasszal egy tanulmányt adott közre az EOS Csoport, amely megmutatta, hogy változatlanul elsősorban a sárga csekket, majd ezt követően az átutalást, esetleg készpénzt vagy a bankkártyás fizetést választják az emberek. A fizetések 60 százaléka sárga csekkes. A korcsoporti átlag azonban átalakulás alatt van, ezért az EOS-nál is zajlik a mobilapplikáció fejlesztése, amely az ügyfeleket is segíti, hiszen tartalmazhatja például a részletfizetési tervet, sőt, az alkalmazással kiválthatják a postai levelezést is. Ezt azonban jelenleg adatvédelmi szempontok hátráltatják, ennek ellenére fokozatosan nő az érdeklődés a digitális csatornák iránt. Már ma is erős ez a kommunikációs kapcsolat, de a jövőben még szorosabbá fog válni. Természetesen nem csak az EOS-nál folynak intenzív fejlesztések, hiszen a digitalizáció az egész pénzügyi szektort is ebbe az irányba tereli.
Bogáti Milán kiemelt ügyfélmenedzser a kutatás részleteinek ismertetésekor elmondta, hogy az EOS Csoport 180 országban van jelen irodával vagy megbízotti irodával, 7000 fővel dolgozik világszerte, Magyarországon pedig 260 fővel. Az EOS Csoport Fizetési Szokások Európában nevű rendszeres kutatása a fizetési morál megismerése miatt fontos. A kutatásban 7 nyugat-európai és 9 kelet-európai országot mérnek fel a lehető legteljesebb kép megismerése érdekében. Az alapvetően telefonos zajló felmérés során országonként 200 céget, Németországban pedig, ahol az anyavállalat székel, mélyebb felmérést is végeznek, így ott 400 KKV és nagyvállalati szektorba tartozó céget mérnek fel arról, hogy milyen az ügyfeleik fizetési morálja. Idén a nyugat-európai piacon Svájc, a kelet-európai piacon Csehország új piac a felmérésben. A tanulmány megállapítása, hogy az időben kifizetett számlák aránya 77 százalékra emelkedett, ami azt jelenti, hogy 4-ből 1 számla kerül késedelmesen befizetésre. Ezzel az aránnyal visszakapaszkodtunk a 2008-as, válság előtti szintre, bár ezt már 2015-ben is megközelítettük. A vállalatok további javulást egyelőre nem várnak, de stagnálást igen.
A régióban minden negyedik számlát késve fizetnek vagy nem fizetnek. Magyarország helyzete jobb a régió országainál és javuló tendenciát mutat. Régiónkban Lengyelország és Csehország a legjobb, Románia, Bulgária Görögország pedig a legrosszabb piac fizetési morál szempontjából. Romániában például jellemzően 1 évig sikerül behajtani a kintlévőségeket, utána már csak jogi úton lehet eredményesebben próbálkozni.
A Bankkártya.hu kérdésére az ügyvezető igazgató elmondta, hogy ma tipikusan elsősorban telefonhívás, illetve levél útján próbálják meg behajtani kintlévőségeiket a vállalatok. Ha ez sikertelen, akkor a követelést több hónap után kapja meg a követeléskezelő. Ekkor az ügyfél kap egy levelet, esetleg személyes találkozó is felmerül, sőt az ügyfél kaphat e-mailt vagy SMS-t is. Amennyiben további 2-3 hónap után sem sikerül behajtani a követelést, akkor a folyamatot a követeléskezelő egy javaslattal zárja. Ezt követően az állami veszi át a követelés behajtását: elsőként a közjegyzőtől kap az ügyfél egy fizetési meghagyást, további nem fizetésnél a végrehajtó következik, amelyet a bíróság jelöl ki. Ha a fizetési meghagyásnak ellentmond az ügyfél, akkor bírósági per lesz belőle, majd több hónap vagy több év után egy ítélet, mely szintén végrehajtható.
Kelet-Európában 4 számlából 3-at időben fizetnek. Hazánkban 5-ről 4-re csökkent a behajthatatlan, 21-ről 19 százalékra a késedelmes fizetések aránya. Kelet-Európában ugyanez a két szám 22-ről 21-re csökkent, illetve nem változott (4 százalék).
Magánszemélyeknél nagyobb a fizetési fegyelem, mint a cégeknél, de mindkét szektor javuló tendenciát mutat. Magyarországon jelenleg 19 nap egy átlagos késedelmes fizetési idő az esedékesség után számítva, ez tavaly is ennyi volt, és megegyezik a kelet-európai átlaggal, mely viszont tavaly még 21 nap volt.
A vállalatok válaszában első helyen az szerepel a késedelmes fizetések problémájaként, hogy likviditási problémákat okozhat.
Bogáti Milán a sajtótájékoztatón elmagyarázta azt is, hogy miért éri meg külső céggel dolgozni a behajtásokban. A vállalatoknál a profit a cél, ezért a késedelmes kifizetések profiteszteséghez vezetnek, és akár a vállalat léte is veszélybe kerülhet. A kintlévőségkezelők a teljes forgalom 6 százalékát hajtják be, a vállalatok 48 százaléka külső partnert alkalmaz erre a célra. Ez a 6 százalék fontos bevételhányad a vállalatoknál, a dominó elv kerülhető el vele, illetve munkahely megőrzésre, fejlesztésre, befektetésre fordítható ez a bevételhányad. Többen megemlítették azt is, hogy a vállalat a likviditását ennek köszönheti.
Ha viszont a vállalatnak magának kell kivédenie az ügyfelei késedelmes fizetését, akkor 32 százalékuk válaszolta, hogy védekezésként árat emel, 23 százalék létszámot csökkent vagy létszámstopot vezet be.
Magyarországon minden második vállalat használ követeléskezelő partnert a kintlévőségei behajtására.
A vállalatoknál 28 százalék, a lakosság körében 39 százalék a szándékos nemfizetés. A vállalatoknál ennek fő oka a körbefizetés, a magánszemélyeknél pedig a feledékenység. A vállalatok 55 százaléka tekinti magát digitálisnak, de csak 19 százalékuk küldi ki a fizetési felszólítást digitálisan (noha a kutatásban megkérdezett vállalati ügyfelek 54 százaléka szerint a digitális felszólítások növelik az időben történő fizetések számát). A magyar adatvédelmi hatóság szerint a postai levél az első számú kommunikáció, így a digitális értesítések egyelőre hátrányban vannak. Thummerer Péter várakozásai szerint azonban az idő előbb-utóbb kikényszeríti majd a változást a szabályozói szerepkörben is.
A sajtótájékoztató végén újságírói kérdésre elhangzott, hogy az EOS irodái globális hálózatként vannak összekötve, de mindenhol a helyi törvények szerint kezelik a kintlévőségeket egy globális platformon keresztül. A követeléskezelőnek nagyobb a mozgástere, mint egy banknak, és az adósnak is kedvezőbb, ha nem végrehajtásra megy a követelés, így az elmúlt két évben az EOS Csoport is kezdett fizetési kedvezményeket bevezetni Magyarországon.
A teljes kutatás (PDF, 4,5 MB, új ablakban nyílik meg) a következő linkről tölthető le.
Az alábbiakban az eredeti sajtóközleményt ismertetjük:
Tavalyhoz képest enyhén javult a fizetési morál a magyarországi vállalati- és lakossági ügyfelek esetén egyaránt – derült ki az EOS Csoport idei, fizetési szokásokat vizsgáló kutatásából.
Nem látszik lényeges változás viszont a fizetési határidők tekintetében. 2017-ben, a magyarországi vállalatok átlagosan 38 napos fizetési határidővel számláztak, csakúgy, mint egy évvel korábban. A magánügyfelek számára kiállított számlák átlagos fizetési határideje 29 nap, ami 12 nappal marad el az üzleti ügyfelek számára kiállított számlákétól (41 nap). Ezzel a Kelet-Európai átlaggal közel megegyező határidők láthatóak (37 nap).
Javult a fizetési fegyelem Magyarországon, ugyanis míg 2016-ban a számlák 21%-át fizették késedelmesen, idén 19% volt az arány, ami 2 százalékponttal jobb, mint a kelet-európai átlag (21%).
A behajthatatlan követelések aránya is javulást mutat, a Magyarországon kiállított számlák 4%-át nem fizetik ki egyáltalán, ami egy százalékpont javulást jelent 2016-hoz képest.
A nemfizetésnek és a késedelmes teljesítésnek hasonló okai vannak a magánszemélyek és a vállalatok esetében. A vállalati szektor megkérdezett szereplői a késedelmes fizetések és nemfizetések okaként leginkább a saját ügyfeleik nemfizetését (56%), a likviditás hiányát (50%), illetve a szándékos nemfizetést (28%) említették; míg a magánszemélyek az eladósodottságra (47%) és a feledékenységre (47%) hivatkoznak leggyakrabban, addig 39%-uk szándékosan késik vagy nem fizet. Thummerer Péter, az EOS Faktor Zrt. és az EOS KSI Kft. ügyvezető igazgatója szerint: „Az idei kutatásból láthatjuk, hogy jelentős a szándékosan nem fizető adósok száma mind a vállalati, mind a magánszemélyek számára értékesítő szektorokban. Az ilyen adósságok behajtása a vállalatok belső követeléskezelő módszereivel és lehetőségeivel kevésbé hatékony, így ilyen esetekben sokat segíthet egy külső, professzionális kintlévőség-kezelő partner bevonása. Külső partnerrel egyébként a megkérdezett vállalatok 48%-a növeli sikerességét Magyarországon” – mondta el a szakember.
Az eredmények alapján elmondható, hogy az Európai vállalatok 77%-a, míg a magyarországi vállalatok 76%-a nem számít további javulásra a fizetési fegyelem terén.