Van valami, amiben jó Magyarországnak az európai sereghajtók között lennie

2019.12.19. 08:00 | Hírek

A bankkártyás visszaélések egy olyan műfaj, amelyben jobb a lista végefelé lenni. Az MNB 2019 nyarán kiadott fizetési üzletági jelentése szerint a magyar kártyás fizetési rendszer nemzetközi összehasonlításban is kimagaslóan biztonságos. Ennek ellenére mégis van, amire egyre jobban kell figyelni, ha a pénzünket továbbra is biztonságban szeretnénk tudni. A RowanHill Digital szakértőinek legfrissebb elemzése rámutat azokra a pontokra, ahol a visszaélések egyre inkább növekednek az elektronikus fizetési iparágban.

A Magyar Nemzeti Bank 2019. nyarán kiadott, jelenleg legfrissebb Fizetési Rendszer Jelentése szerint az Európai Központi Bank 2018-ban immár ötödik alkalommal készítette el a kártyás visszaélésekkel foglalkozó, európai szintű áttekintést nyújtó jelentését. Az elmúlt évekhez hasonlóan a legfrissebb, rendelkezésre álló nemzetközi összevetés is azt mutatja, hogy a hazai fogyasztók és vállalkozások kimagasló biztonsági szint mellett használhatják a kártyás fizetési módot Magyarországon.

A hazai kártyás visszaélések aránya a forgalom függvényében a Magyar Nemzeti Bank 2019-es Fizetési Rendszer Jelentésében

A jelentés szerint fogyasztók érdekeit előtérbe helyező jogszabályi háttérnek köszönhetően a bankkártyát kibocsátó oldalon leírt károknak (ebben a magyarok belföldi és külföldi költései szerepelnek) mindössze 8 százalékát viselték a kártyabirtokosok. Ez az összeg 2018 első három negyedévében a kibocsátói oldalon 91 millió forint volt. A bankkártya elfogadó oldalán leírt károknak (ebben a magyarok és a külföldiek belföldi költései szerepelnek) 39 százalékát fizették ki az ügyfelek (vagyis jelen esetben a kereskedők), ami 105 millió forintos terhet jelentett a számukra.

A Magyar Nemzeti Bank a belföldi pénzügyi szolgáltatók adatai alapján minden negyedévben közreadja a bankkártyás visszaélésekkel kapcsolatos adatokat. A legfrissebb, 2019. júniussal végződő második negyedéves adatok szerint a károk kisebb-nagyobb ingadozásokkal bár, de értékében trendszerűen egyértelműen növekvő grafikont rajzolnak ki, mely jól mutatja, hogy a korábbi visszaélések nem szűntek meg, csak átcsoportosultak.

A bankkártyák kibocsátói oldalán elkövetett visszaélések értéke negyedévenként, ezer forintban

Méghozzá az internetre. Míg az internetes visszaélések aránya a 2014-es évben nagyjából az összes visszaélés felénél járt, addig 2015-2016-ban nagyjából a kétharmadánál, 2017-ben a háromnegyedénél és 2018 óta pedig már a 90 százalék közelébe értek ezek az arányok.

Teljesen egyértelmű, hogy csakhamar szinte minden más visszaélés el fog tűnni és a bűnözők kizárólag az online világban fogják megcsapolni a bankszámlákat. Erre nem csak a kényelem és az anonimitás vezérli őket, hanem a fizikai világ egyre szigorúbb biztonsági előírásai is bezárják a kapukat (mágnescsík használatának megszűnése, ATM-ek biztonságosabbá tétele, erősebb csalásfigyelő rendszerek, stb.).

Ezek alapján egyáltalán nem véletlen, hogy az Európai Unió éppen az internetre átforduló visszaéléseknek szabott gátat, amikor 2019. szeptember 14-től kötelezővé tette az erős ügyfélhitelesítést, vagyis azt a módszert, hogy az interneten vásárló ügyfélnek az eddigihez képest általában eggyel több módon kell igazolnia magát a fizetési folyamatban, vagyis bizonyítania, hogy valóban ő áll a fizetés mögött. Ez az eggyel több mód a tudáson (pl. jelszó), tulajdonságon (pl. biometrikus azonosítás) vagy a birtokláson (pl. mobiltelefon, token) alapuló azonosítás közül tetszőlegesen kettő, mármint amit éppen a kártya birtokosának bankja is nyújt. A magyar ügyfelek a bankok jelzései alapján egy évvel meghosszabbított határidőt kaptak, de 2020. szeptember 14-től már valószínűleg tényleg csak így mehet majd végig egy internetes vásárlás Európában, így hazánkban is. Akinek persze már ujjlenyomat-érzékelős mobiltelefonja van, azzal a lehető legszélesebb variációt képes lefedni, beleértve azt is, hogy a jövő hozhat majd egyéb megoldásokat is, például hangfelismerés, arcfelismerés, stb. Ha valaki most szeretne mobiltelefont vásárolni, célszerű minél több azonosítással (biometrikus, arcfelismerés) és NFC képességgel rendelkező mobiltelefont vennie, már amennyiben persze meg akar felelni a jövő fizetési kihívásainak.

Egyelőre az idő rövidsége, és az erős ügyfélhitelesítés kötelező bevezetésének elhalasztása miatt még nem feltétlenül látható az erős ügyfélhitelesítés hatása a statisztikákban - és erre még a 2020-as évet is ki kell várni - , azonban azok minden bizonnyal javulni fognak, hiszen megszűnik például az a ma még érvényben lévő visszaélési lehetőség is, hogy az utcán megtalált kártyával fizetni lehessen az interneten, hiszen azon minden adat szerepel ehhez.

Az elveszített vagy ellopott mobiltelefonnal pedig még annyira sem lehet majd visszaélni, mint a bankkártyákkal, hiszen a fizetéseket bonyolító applikációk kötelezően beállított képernyővédővel használhatók csak, a fizetés esetleges gyorsítására szolgáló kiskapukat pedig a felhasználó maga is be tudja zárni (például fizetés képernyővédő feloldása nélkül).

Ezzel együtt a bankok nincsenek könnyű helyzetben. Nem csak az ügyfelek edukálása vár rájuk feladatként, hanem a pénzügyi szektor fenyegetési környezetének várható alakulása is, legalábbis a Kaspersky főbb előrejelzései szerint. A kiberbiztonsággal foglalkozó cég szerint a fő veszélyforrást a mobiltelefonok jelentik, amelyek népszerűsége megállíthatatlan, így a rajtuk futó pénzügyi appok általános igénybevétele is csak nőni fog, csökkenni bizonyosan nem. Ezeknél külön veszélyt jelent, ha az applikáció biztonsági szintje ráadásul hagy némi kívánnivalót maga után, mármint a fejlesztése és támogatása szempontjából. Emellett a bankok kiberbiztonságát is fenyegetik veszélyek a Kaspersky szerint, ráadásul egyre több kiberbűnözői csoport veszi majd célba az online fizetés-feldolgozó rendszereket is.

A 2020-as év sok újdonságot hoz majd. Nem csak a 2019-ben elhalasztott erős ügyfélhitelesítés ér majd a célvonalhoz, hanem március elsején elindul majd az azonnali fizetési rendszer (AFR) Magyarországon, mely az átutalásokon kívül a bankkártyák alternatívájaként is megjelenhet, a vevők kezében a mobiltelefont használva a fizetéshez. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az NFC-vel felszerelt mobiltelefonokkal a hagyományos érintős kártyahasználat is kiváltható, nem beszéltünk továbbá az új, harmadik feles, ún. fintech szolgáltatók színre lépéséről, melyre az Európai Unió PSD2 irányelve alapján nagyjából mostantól, ezektől az időktől kezdve nyílik lehetőség.

Egy biztos: miközben a pénzügyi szolgáltatások választéka folyamatosan nőni fog, a bűnözők egyáltalán nem fognak pihenni. Ezért a RowanHill Digital szakértői úgy látják, hogy a 2020-as év az első olyan év lehet, amelyben a biztonságra és az ügyfelek megfelelő felkészítésére az új technológiákra és szolgáltatásokra, minden eddiginél döntőbb szerep hárulhat majd, azért a változatlan célért, hogy Magyarország megőrizze előkelő helyét Európa elektronikus fizetésekkel kapcsolatos visszaéléseinek országonkénti rangsorában.

Méghozzá lehetőleg minél hátrább, minél inkább a sereghajtó mezőnyben.

Vissza a cikkekhez

Keresés

Bank szerinti cikk szűrés

Bankkártya klub

 Email:
 Jelszó:
Elfelejtett jelszó