10 tévhit a fizetési meghagyásról

Magyarországon tavaly közel félmillió, 494 ezer fizetési meghagyást kezdeményeztek lejárt tartozások miatt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) adatai szerint. Ez a magas szám rávilágít arra, hogy a fizetési meghagyások és a kintlévőségek kezelése milyen gyakori és fontos kérdés a mindennapi életben. Ennek ellenére rengeteg félreértés kering a fizetési meghagyások kapcsán a közhiedelemben, amelyek zűrzavart okozhatnak, az adósnak pedig akár jelentős károkat.

Ha egy magánszemély vagy egy vállalkozás nem fizeti ki a tartozását, akkor a hitelezők jogi lepéseket tehetnek. Ennek egyik eszköze a fizetési meghagyás. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a leggyakoribb tévhiteket, amelyek segítenek jobban megérteni, hogyan kell helyesen reagálni, ha fizetési meghagyást kapunk.

1. tévhit: A fizetési felszólítás egyenlő a fizetési meghagyással

Sokan azt hiszik, hogy ha kaptak egy fizetési felszólítást, akkor már egy hivatalos jogi eljárás is elindult ellenük. Valójában a felszólítás még csak egy hitelezői kezdeményezés, amely még nem jelent semmilyen jogi eljárást. A fizetési meghagyás viszont már közjegyző által kibocsátott jogi eszköz, és ha az adós nem vitatja, akkor végrehajthatóvá válik. Ha pedig vitatja, akkor automatikusan bírósági perré alakul.

A végrehajthatóság az egyik legelterjedtebb ismerethiány a fizetési meghagyással kapcsolatban, amely tévesen arra készteti az adósokat, hogy figyelmen kívül hagyják a fizetési meghagyást. A fizetési meghagyás nem csupán egy udvarias emlékeztető, hanem egy hivatalos jogi dokumentum, amelyet egyáltalán nem szabad figyelmen kívül hagyni.

2. tévhit: Ha nem foglalkozom vele, akkor nem lesz következménye

Sokan halogatják a reagálást a fizetési meghagyásokra, abban bízva, hogy az idővel „magától eltűnik.” Ez óriási tévedés! Ha egy fizetési meghagyásra nem érkezik ellentmondás a törvényben meghatározott határidőn belül (általában 15 nap), az automatikusan jogerőre emelkedik, és végrehajtási eljárás indulhat. Ez további költségekkel és kellemetlenségekkel járhat. A fizetési felszólítást tehát semmiképpen nem szabad figyelmen kívül hagyni!

3. tévhit: A fizetési meghagyás mindig postai úton érkezik

Bár sokan úgy vélik, hogy a fizetési meghagyások kizárólag postai úton érkezhetnek, a modern kommunikációs csatornák lehetővé teszik, hogy azok elektronikus úton is kiküldésre kerüljenek. Az elektronikus levél vagy más digitális kommunikációs formák ugyanolyan jogi érvényességgel bírnak, mint a postai küldemények. Ezért fontos, hogy ne csak a postai úton érkező leveleket figyeljük, hanem az e-maileket és más digitális értesítéseket is,

4. tévhit: A fizetési meghagyást nem lehet vitatni

Sokan úgy gondolják, hogy ha megkapják a fizetési meghagyást, azt már nem lehet megkérdőjelezni. Ez azonban nem igaz! Az adósnak joga van megvizsgálni a követelést, és ha hibát vagy jogtalanságot talál, 15 napon belül ellentmondást nyújthat be.

5. tévhit: Ha ellentmondok, azzal automatikusan megszűnik a követelés

Ha egy adós ellentmondással él egy fizetési meghagyás ellen, az még nem jelenti azt, hogy a tartozás eltűnik. Az ügy ilyenkor peres eljárásba kerül, és a bíróság dönti el, hogy a követelés jogos-e. A peres eljárás során felmerülő költségeket – mint például eljárási illeték, tanú- és szakértői díjak – a pervesztes félnek kell viselnie. Ha az adós nem tudja bizonyítani, hogy a követelés alaptalan, akkor peres úton is elveszítheti az ügyet, és akár még több költséget kell fizetnie.

6. tévhit: A fizetési meghagyást úgyis per követi

A fizetési meghagyás teljes egészében a közjegyző hatáskörébe tartozó, egyszerűsített polgári nemperes eljárás. Megkerüli tehát a bírósági eljárásokat és a hosszas pereskedést. Perré csak az adós ellentmondása nyomán alakul.

7. tévhit: A fizetési meghagyás alacsonyabb fokú, mint egy jogerős bírósági ítélet

A fizetési meghagyás joghatálya azonos egy jogerős bírósági ítéletével. Egyáltalán nem kevesebb annál.

8. tévhit: A fizetési meghagyásban a közjegyző a bíróság helyett úgyis bizonyítja az adósság jogosságát

Nem, a közjegyző nem folytat le semmilyen bizonyítási eljárást. A feleket nem hallgatja meg a közjegyző.

9. tévhit: A fizetési kérelem csak egy alternatíva a követelés behajtására

A jogszabály alapján 3 millió forintig terjedő követelés főszabályként kizárólag fizetési meghagyással érvényesíthető.

10. tévhit: A fizetési meghagyást egyösszegben ki kell fizetni

A 15 napos határidő alatt, amely az ellentmondásra vonatkozik, az adós fizetési halasztást és részletfizetési kérelmet is beterjeszthet. Ezt a közjegyző engedélyezheti, melyre csak kivételesen indokolt esetben kerülhet sor.

A fentiek alapján érdemes alaposan megvizsgálni a fizetési meghagyás tartalmát, és csak akkor élni ellentmondással, ha valóban megalapozott kifogásunk van!

Összegzésül elmondható, hogy a legfontosabb, hogy ne dugjuk a fejünket a homokba: ha fizetési meghagyást kapunk, semmiképp se halogassuk a válaszadást!

A tartozások ki nem fizetése súlyos következményekkel járhat mind a magánszemélyek, mind pedig a vállalkozások számára. A pénzügyi problémák gyakran nemcsak rövid távon, hanem hosszú távon is komoly hatással vannak a hitelezők és az adósok közötti viszonyra. A nem teljesített kifizetések következtében jogi eljárások indulhatnak, amelyek rontják az adós pénzügyi helyzetét és hitelképességét.