Álbankárok, álbefektetők

Az eredeti cikk:
Míg a nem is létező szigeteken bejegyzett és Magyarországon engedély nélkül bankoló Hyper-Cash Bank tevékenységét a felügyelet tavaly őszi bejelentése ellenére sem vizsgálja a rendőrség, két ingatlanbefektető szövetkezet esetében gyanakvóbb, és aktívan nyomoz.

Lányos zavarában

Az Országos Rendőr-főkapitányság egyelőre megtagadta a nyomozást a nem létező Melchizedek állambeli, szintén csupán papíron létező Hyper-Cash Bank (HCB) magyarországi tevékenysége után, mert a konstrukciót nem tartja pénzmosásra alkalmasnak. Az állítólagosan öt szigetből álló, virtuális, a világ egyetlen országa által sem elismert Melchizedek évtizede árul banklicenceket, amelyeket színes pecsétes papíron Kaliforniában lehet megvenni, de az USA bankfelügyelete már többször is felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a licencek nem valódiak. A hasonlóképpen ‘született’ HCB tevékenységére már a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is felfigyelt, és bejelentette azt a rendőrségen. Mindezt azután, hogy a bankelnök, Kónya Árpád által alapított, jelenleg felszámolás alatt álló Hyper-Cash Hungary Pénzügyi, Kereskedelmi, Szolgáltató Kft. azzal csábít ügyfeleket a különös pénzintézethez, hogy aki legalább 100 ezer forinttal beszáll a HCB betétesének vagy részvényesének, az dollárban évi 7 százalékos kamatot, illetve 14 százalékos osztalékot kap. Márpedig ez a hozam a hozzáértők szemében irreálisan magasnak tűnik.

Nem ez az első eset Magyarországon, amikor a magát független területnek feltüntető Dominium of Melchizedek egyik bankja nevében akar valaki üzletet kötni. Az ausztrál-magyar Lee Sydney Harrison McKee (Kállai Mihály) csalás miatt már a magyar bíróság előtt is áll, mert még 1992-ben a hazai engedély nélküli Sterling Commercial Bank Ltd. nevében kívánt fellépni (HVG, 2002. szeptember 21.), holott banki tevékenységet Magyarországon csakis a PSZÁF engedélyével lehet végezni.

A 34 éves matematikus Kónya Árpád (akinek édesapja üzletember, bátyja bankár) azt a találmányát aknázná ki a banki licenccel, amelynek a segítségével pénzkiadó automatákon keresztül lehetne villámgyorsan pénzt átutalni a Föld bármely pontján lévő másik automatába. A módszer elméletileg nagyon is alkalmas lehetne pénzmosásra. ‘1999-ben Amerikában jegyezték be e találmányomat, az American Express megvette, és az USA-ban használja is. Ám mindössze 200 ezer dollárt kaptam érte, ami aránytalanul kevés, ezért 1 milliárd forintos kártérítést követelek tőlük’ – tájékoztatta a HVG-t Kónya. E működő rendszerrel szeretné összekötni a Magyarországra telepítendő ATM-eket – mint mondja. A fiatalember azt is állítja, hogy amikor az amerikaiakkal aláírta a 200 ezer dolláros szerződést találmánya eladásáról, tudathasadásos állapotban volt, amit egyébként a Bárándy György ügyvéd által készíttetett független elmeorvosi szakértői véleménnyel igazolni is tud. ‘Elmebeteg és zseni vagyok, Krisna-hívő, megrögzött vegetáriánus és állatvédő. Ezenkívül az én telefonálásomra volt többször is bombariadó a Hilton Szállodában, mígnem követelésemre levették a langusztát az étlapjukról’ – jelentette ki.

Hozzátette, hogy elmeorvosi papírjának is köszönhetően egy éjszakánál többet még nem töltött börtönben, egyébként is már korábban édesapja gyámsága alá helyezték. Ha pedig az amerikaiaktól megkapja a perelt összeget, azt az állatvédelemre fordítja – fűzte hozzá. Magáról még annyit mondott, hogy eddig 17 országban élt, felesége szenegáli, s ha korábban pénze volt, azt adócsalással kereste, ma azonban már – e tekintetben is – paphoz méltó életet él. A különleges átutalásokért egyébként 1 százalékos díjat kérne az ügyfelektől.

Kónya Árpádról 2000-ben lehetett először hallani, amikor 30 millió dollárt – az átutalási találmányáért remélt pénz egy részét – ajánlott fel a Fradinak azért, mert Torgyán József akkori agrárminiszter (akihez egy barátja vitte el) megígérte neki, ő vezetheti be az új egészségügyi szabványokat a vágóhidakra, ami az ő reményei szerint azok bezárásához és az állatok megmentéséhez vezetett volna. A terv azonban meghiúsult, mert a Fradi 12 millió forintot kért volna előre egyik szakosztálya számára, amit Kónya nem tudott kifizetni. Ezen túl Zalatnay Sarolta énekesnő kiadója is volt – mesélte -, ‘azért, mert Cini is állatvédő’. A leendő ügyfelektől remélt 100 ezer forintokból (Kónya szerint jelenleg ötven betétese és 15 részvényese van a HCB-nek) 25 pénzkiadó automatát akar venni, hogy Magyarországról is elindíthassa az azonnali átutalásokat. Utóbbiakat – mint mondja – akár az internetről vagy telefonról is ‘rá lehet küldeni’ egy előre meghatározott banki automatára.

Míg a rendőrségi eljárást a konzekvenciákkal is járó szerződéskötésre orvosilag alkalmatlannak minősített Kónya egyelőre elkerülhette, a szegedi Vertical Invest Ingatlanbefektetési és Hasznosító Szövetkezet ténykedése kapcsán ismeretlen tettes ellen, csalás gyanúja miatt nyomoz a Budapesti XI. Kerületi Rendőrkapitányság – tájékoztatta a HVG-t Szigeti János rendőr százados. Az idén januárban alapított Vertical 6-12 hónapra 18-20 százalék közötti éves nettó hozamot, két évre pedig már 23 százalékosat ígér, akár 50 ezer forint befektetésre is. Befektetők kizárólag a saját tagjaik lehetnek (tag viszont bárki lehet), akik tagi kölcsönt nyújtanak a szövetkezetnek. A május óta a meglévő kilenc mellé további hat vidéki (Debrecen, Győr, Pécs, Szolnok, Eger, Veszprém) fiókot nyitó szövetkezet népszerűsége töretlen. Az intenzív reklámkampányt annak ellenére sem szüntették be, hogy ezt az idén a pénzügyi törvénycsomaggal módosított szövetkezeti törvény júniustól már tiltja.

A Vertical jelenleg három befektetésére alapozva toboroz tagokat: a Gyenesdiáson, a Balaton mellett, közel 200 milliósnak mondott beruházással létrehozott, 13 szobás Zöldház Panzióval és két budapesti – Balogh Attila igazgató bevallása szerint sem az ígéreteik szerint haladó – projekttel. A fővárosi XII. kerületi Pinty utcában álló három telekből összevonandó 6 ezer négyzetméteres területre ötcsillagos szállodát álmodtak, ám ebből legfeljebb apartmanház lesz, mivel máig csak az egyik, 1890 négyzetméteres telket sikerült megszerezniük. A XVII. kerületi Madárdombon pedig negyvenlakásos, négyüzletes, mélygarázsos lakóparkot építenének 2004 nyarára, amit a közszolgálati televízióban egy néhány másodpercre felvillantott makettel népszerűsítenek. Szakértők szerint azonban a csupán hosszabb távon hasznot hozó, nagyobbrészt csak a tervasztalon létező beruházások aligha termelik ki az extraprofitot – ha valaki most akar kiszállni, azt csupán az újabban belépők pénzéből fizethetik ki, akárcsak egy piramisjátékban, aminek a szervezése Magyarországon bűncselekmény.

A rendőrök mindenesetre egyelőre nem is biztosak abban, elkövettek-e bűncselekményt – s ha igen, pontosan mit – a Verticalnál. A budapesti nyomozók egy májusi névtelen bejelentés alapján figyeltek fel a szövetkezetre, majd június 30-án indították el a nyomozást. Ők úgy tartják, ‘sima’ csalás folyik, vagyis haszonszerzés reményében megtévesztik a kuncsaftokat. Ugyanakkor a Vertical székhelyén, Szegeden is rendőrségi vizsgálat indult, ott a cizelláltabb tőkebefektetési csalás alapos gyanúja miatt – mondta el a HVG-nek Tuczakov Szilvána, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. Ilyet a büntető törvénykönyv szerint gazdálkodó szervezetek követhetnek el, ha a nyilvánosság előtt hamis színben tüntetik fel magukat, s így toboroznak befektető ügyfeleket. A két nyomozást e hét hétfőjén Budapesten vonták össze, egyelőre pusztán csalás címszó alatt. A HVG által megkérdezett jogi szakértők szerint viszont amit a Vertical csinál, az a tőkebefektetési csalás tipikus esete lehet. A polgári törvénykönyv értelmezése szerint ugyanis a szövetkezet is gazdálkodó szervezet, nem csak a különféle társas vállalkozások, ahogyan azt most a XI. kerületi rendőrök gondolják.

Mindazonáltal nem a Vertical az első azon ingatlanbefektetési szövetkezetek sorában, amelyek ellen nyomoz a rendőrség: még áprilisban indult el Győrben a K-P-H-M Ingatlanfejlesztési Szövetkezet tevékenységének a vizsgálata, részben szintén tőkebefektetési csalás, részben jogosulatlan pénzintézeti tevékenység miatt, hiszen az ilyen típusú szövetkezetek – igaz, tagi kölcsön formába bújtatva – valójában nyilvánosan gyűjtenek pénzt, amihez felügyeleti engedély kellene. Az előbbire az APEH, az utóbbira pedig az engedélygazda PSZÁF gyanakodott, s feljelentést tett. Az eltelt három hónapban a rendőrök még nem sokra jutottak: gyanúsítottakat nem, csupán tanúkat hallgattak meg.

Gyenis Ágnes

Kategóriák