Miért nem vásárol Ön bankkártyával

A bankkártya haszna elsősorban az, hogy kíméli a készpénzt, így biztonságos. A magyar kártyahasználó ezzel tökéletesen tisztában van, ám gyengéje még mindig az, hogy biztonságérzetét a kezében lévő ropogós bankók növelik leginkább. A hazai ügyfelek zsebeiben összesen közel négymillió bankkártya lapul, ám általában nem arra használják, amire való. Azaz nem fizetnek és vásárolnak vele, hanem zömében az automatákat ‘zaklatják’ pénzfelvétellel. Ezt mutatják a számok is: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavaly 92 millió alkalommal, 1835 milliárd forint forgalmat bonyolítva használtuk kártyáinkat. A tranzakciók túlnyomó többsége, 82 százaléka készpénzfelvétel volt. A GFK Piackutató Intézet nemrégiben a hazai banki ügyfelek kártyahasználati szokásáról készített felmérést. A kutatás során megkérdezettek közel fele forint alapú folyószámla tulajdonosa, s ezekhez bankkártya is tartozik. Az ügyfelek további egyötödének számlája kártya nélkül működik. A plasztiklapok térnyerését mutatja, hogy a kutatók az idén már kétszer annyi kártyás folyószámlát jegyeztek, mint kártya nélkülit, holott ez az arány két esztendővel ezelőtt fordított volt. A felmérésből nemcsak az egyébként sokatmondó számok tűnnek ki, hanem kártyahasználati szokásaink is beszédesek. Eszerint a tipikus hazai kártyatulajdonos ötven évesnél fiatalabb, magasjövedelmű és nagyvárosban lakik. A válaszadók 87 százaléka állította azt, hogy általában készpénzfelvételre használja kártyáját, s e művelethez az ATM-et választja. A magyar banki ügyfél alkalmanként átlagosan 14 ezer 370 forintot vesz fel az automatából, s a felmérés szerint a hölgyek hajlamosabbak az ennél nagyobb, kerek összegek felvételére, míg a férfiak kevesebbel kénytelenek beérni. Arra a kérdésre, hogy milyen forrásból tájékozódik a bankszolgáltatásokról, a felmérésben résztvevők 41 százaléka a televíziót nevezte meg. Második helyen, 22 százalékkal maga a bank áll forrásként, harmadik a baráti és ismeretségi kör 19 százalékkal, míg a negyedik hely a nyomtatott sajtóé, 17 százalékkal. Figyelemre méltó, hogy a lakosság 27 százaléka egyáltalán nem tájékozódik a bankok szolgáltatásairól.