Korszerűtlen kártyahasználat

Az idei első félév végére majdnem megkétszereződött a forgalomban levő hitel- és terhelési kártyák száma az előző év azonos időszakához képest. A készpénzfelvétel aránya azonban ennek ellenére cseppet sem csökkent, sőt némiképp romlott is. Ez pedig aligha független az elfogadói hálózat még mindig tapasztalható szűkösségétől. A hazánkban kibocsátott bankkártyák száma az első félév végén megközelítette a 4,1 milliót – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a fizetésikártya-forgalom 2000 első félévéről készített jelentéséből. A forgalomban tehát 18 százalékkal több plasztiklap volt, mint az előző év azonos időszakában. A hazai pénzügyi rendszer továbbhaladását és a gazdasági környezet javulását egyaránt jelzi, hogy az összes kibocsátott plasztiklapon belül az 1999 első félévi három százalékhoz képest már öt százalékot tesznek ki a terhelési (charge) kártyák. Mint ismert, ezeknek száma csak rövid ideje került a szabad szemmel is látható kategóriába. A hitelkártyák (a hazai szóhasználatban mindkét típust ezzel az összefoglaló névvel szokták illetni) igazán dinamikusan terjednek. Számuk ugyanis egy év alatt majdnem megkétszereződött, a megközelítően 104 ezer darabról több mint 205,5 ezerre növekedett.A készpénzkivételi és a vásárlási szokásokat kártyafajtánként vizsgálva igen ellentmondásos kép alakul ki. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy – legalábbis Európában – a debit (betéti) kártyaforgalom 25, a credit kártyaforgalomnak pedig 50 százaléka vásárlás. Nálunk 1999 első fél évében még 66 százalékos arányt ért el a hitelkártyák kereskedői forgalma. Ezeket a plasztikokat tehát akkor mindössze az összforgalom 34 százalékának (48,3 millió tranzakció, közel egymilliárd forint érték) erejéig használták készpénzfelvételre. Érdekes módon a hitelkártyák számának növekedése a plasztiklapok használati szokásainál kedvezőtlen változást hozott. Az idei első félévben ugyanis már mindössze 41 százalékos (az Európai Unió átlagánál jobb eredményünk tehát igencsak átmenetinek bizonyult) arányt képviseltek a kártyaforgalmon belül a vásárlások. Így fordulhatott tehát elő, hogy annak ellenére, hogy a hitelkártyák aránya nőtt, a készpénzfelvétel részesedése a magyarországi összforgalomból szinte egyáltalán nem mérséklődött, még mindig 91 százalékot tett ki. A lebonyolított tranzakciók 80 százaléka irányult készpénz felvételére.Az első félévben egyébként hazánkban ötvenmillió kártyás műveletet hajtottak végre, 18 százalékkal többet, mint az előző év hasonló időszakában. A forgalom 1049 milliárd forint volt, ami 34 százalékos éves növekedés. Ebből következően nőtt (18,5 ezer forintról 21 ezer forintra) az egykártyás tranzakcióra jutó érték. A technikai fejlettséget jelzi, hogy a készpénzfelvétel gyakorlatilag teljes egészében elektronikus módon történik, 92 százalékban bankjegykiadó automatákból (ATM), nyolc százalékban pedig elektronikus kártyaleolvasó berendezések (POS) segítségével. A kereskedői forgalom 99 százaléka (darabszámra és értékre egyaránt) POS-forgalom, csupán egy százalék az imprinteres (‘vasaló’, vagyis kézi lehúzó) kártyaelfogadás aránya. Az elektronikus megoldások terjedésével kapcsolatban említett fejlettség azonban még mindig nem mondható el a teljes kártyaelfogadói hálózattal kapcsolatban. Míg ugyanis a POS-ok száma két éve alatt (tehát 1998 első félévéhez képest) 45 százalékkal nőtt, a kereskedői elfogadóhelyek száma 11 százalékkal csökkent. Persze, a kereskedői elfogadóhelyekre vonatkozó adatok által jelzetthez képest a valóságos helyzet – mint az 1999 első félévi fizetési kártyaüzletágról készített elemzésében Keszy-Harmath Zoltánné megállapította – árnyaltabb. A legnagyobb kereskedői hálózattal rendelkező ING Bank ugyanis tavaly lépett ki az elfogadói üzletágból. Ennek következtében egyetlen félév alatt (1998 decemberétől 1999 júniusáig) az Europay kártyákkal 25, a Visa plasztikokkal pedig kilenc százalékkal kevesebb helyen lehetett fizetni. A kereskedők pontos nyilvántartása híján nehéz ugyan reális képet alkotni, de (legalábbis az említett elemzés szerint) a csökkenés látszólagos is lehet. Az ING Bank távozása után ugyanis megindult a párhuzamos szerződések fokozatos megszüntetése. A felülvizsgálatok során ráadásul felszámolták azokat a megállapodásokat is, amelyek – forgalom híján – amúgy is csak papíron bírtak jelentőséggel. Ebből egyébként csak annyi következik, hogy az elfogadóhelyek száma valójában régebben is kevesebb volt a nyilvántartásokban szereplőnél. Ilyen érzésünk még most is akadhat, hiszen több áruházban is egymás mellett álldogálnak a különböző bankok POS-berendezései, ami a statisztikai adatokban több elfogadóhelyként jelentkezik. Felhasználói szempontból pedig mindegy, hogy valahol hányféle POS van, a lényeg az, hogy kártyával lehet vagy nem lehet fizetni. Az 1999. évi megtorpanás után egyébként tavaly az első félévre már ismét növekedésnek indult az elfogadói hálózat bővülése, az év során pedig ez a folyamat valószínűleg folytatódott. (Kérdés persze, hogy ez valódi gyarapodást, vagy csak több banki megállapodást jelent-e.) Arra egyébként, hogy a megfelelő elfogadói hálózat milyen jelentőséggel bír, jó példát jelentenek az üzemanyagkártyák. Az elmúlt év azonos időszakához képest ugyan a számbeli növekedés ezeknél a plasztikoknál meglehetősen csekély, mindössze 4 százalékos volt, de a lebonyolított forgalom értéke óriási mértékben, 51 százalékkal emelkedett. Kedvező idei fejlemény az is, hogy jelentősen javult a kártyás fizetések biztonsága. A visszaélések forgalomhoz mért aránya és értéke is határozottan csökkent. A kibocsátói üzletágban (ha az egyik banknál a vizsgált időszakban jelentkező, de azóta megszüntetett technikai problémától eltekintünk) az idei első félévben 2760 esetben észleltek visszaélést, összesen 111 millió forint értékben.Ez az értéknél 10 százalékos, a visszaélések számát tekintve viszont mintegy 50 százalékos mérséklődés. Ezekből a számokból is kitűnik, hogy az egy ügyre jutó elkövetési érték jelentősen (64 százalékkal) nőtt. A károk összege egyébként az elfogadói üzletágban is kedvezően változott, az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva harmadára csökkent.B. V. J.

Kategóriák