Céges plasztikok

Míg a bankkártyapiacon ugrásszerűen nő a kibocsátott kártyák száma, a vállalkozói kártyák igénylése korántsem ilyen gyors. A szakemberek szerint azzal, hogy mind több, közületeket is kiszolgáló kereskedelmi egység dönt úgy, hogy engedélyezi a bankkártyás fizetést, egyre többen kezdik el keresni az eddig jórészt a külföldi utakon történő fizetésre, illetve reprezentációs költségek fedezésére alkalmas kártyákat. A hazai bankrendszerben ugrásszerűen nő a kibocsátott bankkártyák száma, a harmadik negyedév végén majdnem 4,3 millió plasztiklap volt forgalomban. Az összes, Magyarországon kibocsátott kártyának pedig mindössze nem egészen 1,5 százalékát teszik ki az üzleti plasztikok. A fejlődés azonban ezen a téren is egyértelműen kimutatható. Míg ugyanis 1999 végén csak összesen 49 ezer, addig az idei első fél évben valamivel több, mint hatvanezer, a harmadik negyedév végén pedig 63 ezer vállalkozói kártya volt forgalomban. Az üzleti plasztikokkal lebonyolított forgalom pedig az utóbbi időben ugrásszerű fejlődésnek indult, egyetlen negyedév alatt majdnem megkétszereződött. Az első félévben a vállalkozói kártyákkal lebonyolított forgalom 56,9 milliárd volt. Szeptember 30-ig pedig ez az összeg 93,9 milliárd forintra emelkedett. Az üzleti kártyák – legalábbis a legfrissebb adatok erre utalhatnak – talán végre valóban megtalálják a gazdálkodások mindennapi életében a helyüket. A vállalati kártyák alkalmazásának ugyanis sokáig szinte kizárólagos területe a vezetők számára biztosított költési lehetőség garantálása volt. A tárgyalásokon, üzleti utakon jelen lévő vezetők számára a napidíj-elszámolás helyett sokkalta korszerűbb formát jelent azóta is a kártyahasználat. A bankok még rá is tesznek erre egy lapáttal: kínálatukban jelentős súlyt képviselnek a vezetőknek járó presztízskártyák. A Gold és a Silver jelzésű kártyákat általában méregdrága éves díj mellett kínálják a pénzintézetek, igaz, a többletszolgáltatások – kártyapótlás, pénzsegély – általában rendkívül gyorsan és több esetben ingyenesen vehetők igénybe. A pénzintézetek vállalkozóknak kínált kártyakonstrukciói meglehetősen eltérőek, ám néhány közös pont található közöttük. Ezek közül a legfontosabb, hogy szinte mindegyik konstrukcióban korlátlan az egy számlához igényelhető kártyák száma, igaz, a bankok többsége semmiféle kedvezményt nem ad az éves kártyadíjból. A kártyák – a K&H által kínált American Express és új szolgáltatásként a BACA-nál megjelenő charge (terhelési) kártyák kivételével – debit (betéti) kártyák, átmeneti túlköltésre csak a kártyaigényléshez mindenhol szükséges vállalkozói számlához kapcsolódó folyószámlahitel-megállapodás alapján van lehetőség. A kártyával történő vásárlásokért egyetlen bank sem számít fel díjat a kártyatulajdonosnak*, sőt a Raiffeisen Bank Cirrus/Maestro kártyájának vásárlásra történő felhasználásakor 0,5 százalékot, benzinkútnál történő fizetéskor 0,15 százalékot még jóvá is ír a számlán. A pénzintézetek többségénél a kártyákat csak felhasználhatósági területük – a lakossági kártyákkal ellentétben e körben igen sok a csak Magyarországon használható plasztikkártya – különbözteti meg, a tranzakciós díjakban csak szerény eltérések tapasztalhatóak az egy-egy bankon belül forgalmazott kártyák között. A legtöbb bank a kártyákhoz ingyenes utazási balesetbiztosítást is kínál. A ‘presztízskártyák’ mellett vállalkozó ügyfelek Magyarországon elsőként a Budapest Banknál igényelhettek kártyát – meglehetősen furcsa konstrukcióban. A Budapest Bank Befektetési kártyához ugyanis egy befektetési alap, a Bonitas kapcsolódott: a kártyaszámlán lévő pénzekből megbízás alapján automatikusan befektetési jegyeket vett a tulajdonos*, fizetés esetén pedig a jegyek eladásával indult a másodpercek alatt lezajló folyamat. A bank az elmúlt hetekben szüntette meg a konstrukciót, az alapba történő befektetés ezentúl csak külön kérésre történhet, a kártyatulajdonosok* számára pedig a Budapest Business kártyát ajánlják fel. A szakemberek szerint az igazi áttörést az jelentheti az üzleti kártyák számára, ha az eddigieknél szélesebb körben használják majd fel a bankkártyákat a vállalkozások különböző beszerzéseik lebonyolítására. Ennek egyik legfőbb akadályát az jelenti, hogy az elmúlt években, az országban komoly hálózatot kiépítő építőanyag-és irodafelszerelés-kereskedő cégek a legutóbbi időkig meglehetősen ódzkodtak attól, hogy beengedjék a bankkártyákat a fizetőpultokhoz. A kereskedők álláspontja érthető volt: a nagykereskedés jellegéből fakadó szerény árrésből nem tudják kigazdálkodni a bankkártyás vásárlás őket terhelő költségeit. Mind több komolyabb – beszerzést tervező – magánszemélyt és vállalkozást tartott távol viszont ezektől az üzletektől az, hogy az esetenként több százezres számlákat is csak készpénzben lehetett fizetni. Azt az áttörést azonban, amit most tapasztalhatunk ezen a területen, nem ez, hanem inkább a bankok jutalékkal kapcsolatos álláspontjának megváltozása okozta. Ma már szinte valamennyi ilyen üzletben lehetőség van kártyás vásárlásra, döntő többségük valamennyi nagy kártyatársaság logójával díszített kártyát elfogad. A legmakacsabbul a Metro tartotta magát: a társaság ma sem enged be ‘mezei’ kártyákat az üzleteibe. Az áruházlánc ugyanakkor külön útra tévedt: először a Budapest Bankkal, majd a Kereskedelmi és Hitelbankkal kötött megállapodást egy olyan kártya kibocsátásáról, amely csak és kizárólag a Metro üzleteiben történő vásárlásra jogosította fel a tulajdonosokat*. Az ügylet azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, a két bank mindössze néhány ezer darab kártyát tudott kiadni üzletfeleinek, legutoljára ez év elején a K&H búcsúztatta a kártyát kínálatából. A kudarcon – a jelek szerint – mindkét fél tanult. A csak lakossági körben használható K&H-Fotex-kártya immár a Visa logóját viseli, így a kártyatulajdonos* az üzlethálózaton, valamint a bank saját fiókjain, elfogadóhelyein és ATM-jein kívül is képes tranzakciókat végrehajtani vele.A Metro pedig belátta, hogy életképtelen minden olyan ötlet, amely a partnernek nem ad lehetőséget arra, hogy egy megcélzott szegmensben erősítse piaci pozícióját. A társaság az OTP Bankkal kötött új szerződést, amelynek alapján a Metro áruházakban csak az OTP Bank kártyáival lehet fizetni. A kizárólagosság az átlagos fizetési feltételeknél jóval kedvezőbb díjakat jelent a Metrónak, míg az OTP ennek az áldozatnak fejében maradéktalanul kihasználja a számára kedvező monopolhelyzetet.A bank első co-branded kártyáját a Metróval közösen adta ki, a pénzintézet deklarált célja, mind a másfélmillió Metro kártya-tulajdonosnak* felajánlja az ügyfél-azonosítás mellett a Cirrus/Maestro kártyákhoz kapcsolódó szolgáltatásokat is biztosító kártyát, amelynek azonban feltétele a banknál történő számlanyitás. A pénzintézet ezzel az ötlettel két területen is komoly térnyerésre számít: a Metro szerződött ügyfelei ugyan csak vállalkozások lehetnek, de a kereskedelmi cég valamennyi partner számára lehetővé tette, hogy a fő kártya mellett bárkinek juttathassanak társkártyákat. Ezen kártyák jelentős része magánszemélyeknél landolt, ami a vállalkozói partnerek mellett jelentős számú új magánügyfelet is jelenthet az OTP számára. Az OTP Bank-Metro-kártya annyiban is új, hogy önmagában tartalmazza az áruházlánc ügyfél-azonosító elemét is, így a jövőben is elég a partnernek egyetlen kártyával útnak indulnia. Hasonló törekvésekkel eddig csak a lakossági üzletágban találkoztunk: a már említett Fotex-kártya mellett az ugyancsak magánügyfeleknek kínált K&H SuperShop kártya a vásárlások utáni pontgyűjtésre szolgáló chipet tartalmaz. A Bricostore üzleteiben pedig Credigen-hitelkártya szolgálhat azonosítóként – ám szintén csak magánügyfelek számára. A szakemberek szerint az ilyen megoldások hamarosan nagyobb teret nyerhetnek az üzleti kártyák terén is, hiszen használatukkal a kereskedőcégek még jobban behatárolhatják a megcélzott vevőközönséget, akiket akár különleges, csak nekik szóló kedvezményekkel is bombázhatnak.Megjegyzés:* bankkártyabirtokos

Kategóriák