Készül a hitelkártya

A Gazdasági Bizottság legutóbbi ülésén megvitatta a kis- és középvállalkozások körében bevezetendő hitelkártya lehetőségét és a BKIK szerepvállalását a konstrukció működtetésében. Az előterjesztés alapján a bizottság tagjai úgy döntöttek, támogatják a tervet, s ilyen értelmű előterjesztést készítenek a kamara elnöksége számára. Amelyik külföldi cég jelen van Magyarországon, az valamilyen formában Budapesten is képviselteti magát. Vagy a központját helyezi el itt, vagy irodát, illetve telephelyet működtet a fővárosban. Ez a tény meghatározza Budapest Közép-Európában betöltött szerepét – fogalmazott Vanicsek Mária, a Növekedéskutató Intézet igazgatója, aki a Budapest gazdasági fejlődésének iránya és előre jelezhető fejlődése című tanulmányt ismertette a bizottság tagjaival. A kutatók mindenekelőtt arra kerestek választ, mennyiben változott az a kép, mely szerint Budapest a régió központja. Az eredmény: jelenleg sokkal inkább logisztikai, elosztó vagy szervezési centrummá alakulhat – csakúgy, mint a térség többi nagyvárosa -, s az irányításba, a döntésekbe csak kevés beleszólása lehet. Ebből kiindulva a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy egyfajta kapuvárossá válhat Budapest. A fejlődés szempontjából három alappillért említett az igazgató asszony: a tudásbázist, az idegenforgalmat és a közlekedést. Ezek fejlesztése elengedhetetlen a város – és ezen keresztül egész Magyarország – szerepének megerősödéséhez. Nem véletlen, hogy a Széchenyi-terv is kiemelten kezeli az idegenforgalmi, s ezen belül a gyógyturizmus támogatását. Ezekhez a fejlesztésekhez ugyanis a legmagasabb, vagyis 50 százalékos állami támogatást ad. A kis- és középvállalkozások körében bevezetendő hitelkártya előkészítéséről és a BKIK közreműködésének lehetőségeiről Tardos András, a bizottság elnökhelyettese tájékoztatta a tagokat.  A tervezett konstrukció – amelyet a VOSZ-szal közösen működtetne a kamara – főleg a forgóeszköz-finanszírozási gondok enyhítését szolgálja. A tagok körében végzett felmérés szerint a tagvállalkozók örömmel vennék a hitelkártya bevezetését, amelyek kapcsán kezdetben – maximum egymillió forinthoz juthatnának hozzá viszonylag gyorsan és egyszerű eljárással, egyéves lejáratra. Az előzetes tesztelésekből az is kiderült, hogy elsősorban a feldolgozóiparban, az építőiparban, a kereskedelemben és a szolgáltatásban tevékenykedő vállalkozók vennék igénybe a forgóeszközhitelt. A bizottság tagjai egyetértettek a kártya megvalósításának tervével. Marosi Ilona javasolta, hogy a hitelkihelyezés állandó ellenőrzés mellett, de folyamatosan történjen, mert akkor éri el a kívánt célt.

Kategóriák