Digitális szignó
- Homa Péter
- március 7, 2001
- Bankkártya
Csak lapzártánk után fogadta el, ha elfogadta a parlament az elektronikus aláírásról szóló törvényt. Ezzel nagy jót cselekedtek a honatyák. Sokat vajúdott a kormányzat, mire az elektronikus kereskedelem és az elektronikus kormányzás egyik alappillérét jelentő elektronikus aláírás jogi kereteit megszülte. A digitális szignó az, amivel az ‘aláíró’ hitelesíti az elektronikus dokumentumot, igazolja annak valódiságát.Az elektronikus aláírás bizonyos szempontból több, bizonyos szempontból kevesebb a kézzel írott aláírásnál. Az embertől nem tulajdonítható el kézjegye, viszont könnyen hamisítható. A digitális aláírás nem hamisítható, viszont eltulajdonítható és a privát kulcs megszerzője a kulcs tulajdonosának szinte teljes identitását is megkaparinthatja.Egy privát kulcs sokkal több, mint egy személyi igazolvány, hisz elképzelhető, hogy néhány év múlva a hatóságok előtt a minket azonosító kártya lesz egyáltalán a bankkártyánk, az útlevelünk és a tb-kártyánk is. Először 1999-ben tudhatták meg a szakemberek, hogy a jelenlegi kormánynak van átfogó informatikai koncepciója, amikor is Zöldé Riska Marietta – akkor a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium osztályvezetője, később a MEH informatikáért felelős, helyettes államtitkára – bemutatta a sajtónak a művet. Igaz, csak egyetlen példányban tudta prezentálni, mert egy vírus tombolt a hivatal számítógépein, így vírusmentesítés miatt elmaradt a hivatalos sokszorosítás. A kormányzat először önálló minisztériumot kívánt az informa-tikához rendelni, de végül beérte az Informatikai Kormánybiztossággal, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal alá rendeltek. A hivatal már megvolt, de még 3 hónap kellet ahhoz, hogy az élére vezető is kerüljön. Sík Zoltánt 2000 júniusában nevezték ki államtitkárrá, és 4 hónappal később a kormánybiztosság szép, új otthonba költözhetett.Sík Zoltán első nyilatkozatában a hivatal elérendő céljai között említette Magyarország csatlakozását a szingapúri egyezményhez. Ezzel megszűnne a számítástechnikai és telekommunikációs berendezések vámja. Azóta majd egy év telt el, és nem történt semmi. Sőt, az idén már nem is fog. A költségvetés továbbra is súlyos milliárdokat szippanthat ki az informatikából. Az Informatikai Kormánybiztosság nagy hírveréssel lebonyolí- tott akciója volt a családnet PC program, amelynek keretében 1400 család jutott kedvezményesen számítógéphez és internet-hozzáféréshez. Az akcióban egyetlen cég termékét és egyetlen szolgáltató internetjét adták a családoknak. A buliból kimaradt cégek szerint a szabad választás jogát meg kellett volna hagyni az érintetteknek, és az államnak nem atyai gon- doskodóként, hanem finanszírozó partnerként kellett volna fellépnie.Ha van digitális szignó, akkor nincs akadálya az elektronikus közigazgatás elterjesztésének sem. Nem fog gyorsan menni az sem, különösen ha figyelembe vesszük, hogy még ki sem írták az internetes kormányzati portál létrehozásáról szóló közbeszerzési tendert. Még csak most készül rá a hivatal.A kormányzati portál egyébkent remek dolog lehetne. Hogy mennyire az, azt az amerikai FirstGov is bizonyítja. A portál forgalmát az üzleti alapon működő tartalomszolgáltatók is folyamatosan irigylik. Ezen a helyen ugyanis a tb-befizetések ellenőrzésétől kezdve az adóbevalláson át az egyetemi ösztöndíjak megpályázásáig szinte minden hivatalos ügy elintézhető. A tervezett magyar kormányzati portálról első lepésben a minisztériumok, az önkormányzatok, a kulturális intézmények internetes oldalai lennének elérhetőek. Később itt lehetne informálódni a magyarországi befektetési lehetőségekről, a turisztikai érdekességekről is. A portálnak fontos szerepet szánnak a közbeszerzések lebonyolításában is. Hiába volt már évekkel ezelőtt is nyilvánvaló, hogy elektronikus aláírás nélkül nem lehet interneten szerződést kötni, nem lehet a banki tranzakciók jó részét elindítani, nem lehet adóbevallást benyújtani, a törvény egyre csak késett. Késett például a számos hivatalközi egyeztetés miatt, pedig az már 2000 áprilisában megkezdődött. Sík Zoltán informatikai kormánybiztos például az Informatikai Vállalkozások Szövetségének novemberi konferenciáján bejelentette, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal vétója miatt a titkos kódolás használatáról szó sem lehet. Miután azonban ez a digitális aláírás lényege, a tiltakozás csupán néhány hónapos csúszást eredményezett. Az egyeztetés tehát nehezen haladt, annak ellenére, hogy számos külföldi példa szolgálhatott mintául. Ausztriában például már két év érvényben van az EU-konform törvény. Olajozott működést ne kérjünk számon az államgépezettől, hisz azt nagyon is esendő emberek működtetik. Egy nemrégiben tartott konferencián például az Informatikai Kormánybiztosságot képviselő hivatalnok bevallotta, hogy nagy nehezen sikerült ugyan megalkotni a jogi szabályozást, de ő maga a mai napig nem érti, hogy valójában hogyan működik a digitális hitelesítés, azaz ‘például hogyan lehet egy szingapúri levelet elolvasni általa?’. A jelenlévő szakemberek nem tudtak neki mit válaszolni, elsősorban azért, mert nem értették a kérdést sem. A hibákat és mulasztásokat erényként feltüntetni mindig is politikusi érdem volt. Sík Zoltán igazi politikusként például a következőket mondta egy interjújában: ‘Németországban ugyan már 1995 óta elfogadják az elektronikus aláírást, de rendszerük nem EU-konform, tehát most át kell alakítaniuk.’ Ebből a mondatból annyi mindenesetre kiderül, hogy ha késett is a törvény, legalább EU-konform. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az aláírások hitelesítését végző eljárások közül nem preferál egyet sem, mint ahogy az EU-szabályozás sem. Továbbá a hitelesítést piaci szolgáltatás-ként definiálja, és nem egy állami hatóság feladatának tekinti. Természetesen ez a jobb megoldás, de azért hozzátehetjük, valószínűleg egymással nem kompatibilis rendszerek jelennek majd meg a piacon, így több kulcsot is igényelnie kell a felhasználónak, hogy a különböző rendszerekben igazolhassa magát. Egyetlen hatóság közremű-ködése vagy egy követendő szabvány meghatározása egyszerűbb viszonyokat teremtett volna.Fodor Albin – Varga G. Gábor
