Az MNB 2000. éves jelentése a bankkártya üzletágról

Az MNB kiadta a 2000. éves jelentését a magyar bankkártya üzletágról.  Eszerint hazánkban 21 %-kal emelkedett az ezer főre jutó Visa és Europay kártyák száma. A hazai bankkártya üzletág jellegzetessége, hogy bár szám szerint 24 pénzintézet érdekelt a kibocsátói üzletágban, a piac erősen koncentrált, mind a kibocsátott kártyák számát tekintve, mind pedig a forgalomban való részesedésük alapján 87%-a mindössze öt lakossági bank kezében van, közülük is egy kezdettől fogva meghatározó szerepet játszik. A bankkártyák továbbra is jellemzően betéti (debit) kártyaként működnek (94%), azonban az elmúlt év folyamán majdnem a duplájára emelkedett és arányaiban elérte a 6%-ot a hitel (credit) és a terhelési (charge) kártyák száma. Új termék az úgynevezett virtuális kártya , amely az elmúlt év végén jelent meg, számuk egyelőre pár száz darab, és célja az internetes vásárlások fizetési oldalának biztonságos lebonyolítása. Tovább nőtt és elérte a 93%-ot az itthon és külföldön egyaránt használható bankkártyák aránya, a maradékkal csak országon belül lehet készpénzt felvenni, és/vagy a kereskedői egységekben fizetni. A bankkártyák 97%-a mind készpénz felvételére, mind pedig vásárlásra alkalmas.  A bankkártyával rendelkező ügyfelek készpénzhez jutási lehetőségei évről évre bővülnek, jelenleg 2 476 ATM, 3 600 bankfióki és 4 314 postahivatali POS berendezés áll a kártyabirtokosok rendelkezésére szerte az országban. Egy év alatt 23.292-ről 22.500 darabra csökkent azoknak az üzleteknek a száma, ahol bankkártyával lehet fizetni. Europay kártyával 15 469, Visa-val 15 534 üzletben lehet vásárolni, a Diners kártyákat 4 715, az American Express-t pedig 7 164 helyen fogadják el. A hazai elfogadói forgalom, vagyis a magyar kibocsátású kártyák belföldi és a külföldiek magyarországi kártyahasználata az elmúlt évben 2 329 milliárd forintot tett ki, amely 27%-kal több mint az előző évben volt.  A teljes forgalom értékének 94%-a magyar kibocsátású kártyákkal lebonyolított műveletekből adódott. A kártyabirtokosok havonta két tranzakciót bonyolítanak le, átlag 21 417 forint értékben. Száz műveletből 81 készpénzfelvétel, a többi áru vagy szolgáltatás ellenértének a kifizetése volt. A magyar bankok által kibocsátott kártyákkal az elmúlt év folyamán 2 231 milliárd forint értékben költöttek, illetve vettek fel készpénzt a kártyabirtokosok. A lebonyolított a forgalom 98%-a belföldön realizálódott. Az előző évhez viszonyítva 32%-os az emelkedés. Ennél jóval kisebb, 19%-os a műveletek számának a növekedése, amely az elmúlt évben 103,5 millió darabot tett ki. A kártyahasználat gyakoriságában nem változott, továbbra is két tranzakció havonta. Az egy tranzakcióra jutó átlag érték 21 547 forint ami reálértéken mindössze egy százalékos növekedés 1 999-hez képest.  A magyar kártyabirtokosok külföldi útjaik során 47 milliárd forint értékű valutát vettek fel, illetve költöttek áru és szolgáltatás ellenértékének a kifizetésére. Százból mindössze harminc alkalommal használták kártyáikat készpénz felvételére, amely egyébként ugyanúgy, mint belföldön, külföldön is pénzbe kerül. A visszaélésekről szólva a jelentés megemlíti, hogy az elmúlt év során felmerült károkból keletkezett veszteség forgalomhoz mért aránya 0,01 % volt 2000-ben, fele a megelőző évinek. Abszolút értékben is jelentős a csökkenés mind a felmerült kár (27%), mind pedig a kártyaüzletág valamely szereplőjénél leírt veszteség (59%) tekintetében, ebben azonban szerepet játszik a számlaegyenleg túllépések figyelmen kívül hagyása is. A leírt veszteség több mint felét (60%) maguk a kibocsátó bankok viselték, közel egyötödét a kártyabirtokosokra (18%), a maradékot pedig a külföldi és magyar elfogadó bankokra terhelték. A jelentést Keszy-Harmath Zoltánné, a Magyar Nemzeti Bank Pénzforgalmi önálló osztályának munkatársa készítette. A jelentést teljes egészében bemutatjuk az MNB jelentés oldalunkon, ahol részletes statisztikák is letölthetők az MNB jóvoltából.