Egy bankkártya visszaélést szenvedett ügyfél kálváriája az MKB Bankkal

Egy ügyfél keresett meg minket, hogy mit tehetne, amikor magyarországi tartózkodása alatt párizsi tranzakciót eszközöltek a kártyájával, de az MKB Bank hajthatatlan és a teljes tartozást követeli rajta, pedig a banknál már többen foglalkoztak az ügyével. Ráadásul a hitelintézet KHR (volt BAR) listával fenyegetőzik, ugyanis hitelkártya költésről van szó.
Először leírjuk az ügyfél beszámolóját és utána a válaszunkat.
Az ügyfél 2008. február 12-én fordult az MKB Bankhoz, amikor a hitelkártyáját igényelte. Két év után, 2010. április 11-12-én jogosulatlan pénzfelvételek történtek a kártyájáról. Kártyáját letiltotta, a banknál bejelentette, a rendőrségen feljelentést tett. A jogosulatlan kivétek Franciaországban történtek, miközben ő Budapesten tartózkodott. Az ügyfél állítása szerint Franciaországban még sosem járt.
A bank behívta az ügyfelet, s meghallgatták őt. Ami ott történt, az az ügyfél véleménye szerint nem az ügyfél érdekeit képviselte. Vele volt az ügyvédje is. Azóta annyi történt hogy az ügyfél állítása szerint a bank visszatartotta az ügyfél folyószámlájáról egy járulék jóváírását, melyet csak peres úton adnak vissza az ügyfélnek. Továbbá a bank követeli a teljes kintlévőséget, és amennyiben azt nem fizeti be az ügyfél az általuk megadott időpontig (20 nap), akkor KHR (volt BAR) listára teszik.
Az MKB Bank megkeresésünkre az alábbi választ adta:„Az MKB Bank minden panasszal a jogszabályi előírásoknak megfelelően, az azokra meghatározott, szabályozott eljárásban foglalkozik. Az említett ügyet is teljes körűen vizsgálta ki, és ennek alapján első körben, majd a felülvizsgálatra vonatkozó kérést követően is kénytelen volt elutasítani a panaszt. A többkörös vizsgálat a panaszosétól eltérő tényállást állapított meg, olyat, ami mentesíti a pénzforgalmi szolgáltatót a kártérítési felelősség alól. A pontos okok – a banktitok védelmére vonatkozó szigorú jogszabályi előírások miatt – nem hozhatók nyilvánosságra, a panaszos előtt azonban ismertek: írásbeli válaszában a bank aprólékosan indokolta álláspontját, részletesen tájékoztatta őt a hitelkártya-szerződés alapján őt megillető jogokról, valamint a hitelkártyával kapcsolatos kötelezettségekről. Utóbbiakkal összefüggésben külön kiemelendő, hogy a KHR-be történő adatszolgáltatás minden bank számára jogszabályban előírt kötelezettség, nem képezi mérlegelés tárgyát. Magyarán semmiképpen nem tekinthető a bank részéről felmerülő fenyegetésnek.”
A következőt tudjuk tanácsolni az ügyfélnek és bármilyen más panaszosnak is.
Először is, minden lehetőséget ki kell meríteni a bankkal történő közös megoldások keresésében.
Amennyiben ez nem jár sikerrel és az ügyfél továbbra is merev elutasítással találkozik, panaszt tehet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél. A PSZÁF új eljárásban vizsgáltatja az ügyet és a felügyeleti kényszer hatására a bankok általában hajlamosabbak igazat adni az ügyfélnek, mint berken belül.
Végezetül – ha nem marad más hátra – polgári peres eljárás céljából a bírósághoz kell fordulni.
Fontos mindenkit emlékeztetnünk arra, hogy a hatályos jogszabály értelmében (2009. évi LXXXV. törvény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról) “olyan jóvá nem hagyott fizetési műveletek vonatkozásában, amelyek a fizető fél birtokából kikerült vagy ellopott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történtek, vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz jogosulatlan használatából erednek, a fizető fél viseli negyvenötezer forintnak megfelelő összeg mértékéig a kárt a” pénzforgalmi szolgáltatóhoz történt “bejelentés megtételét megelőzően”, vagyis a letiltás előtt.
“Nem terheli az” előző “bekezdésben meghatározott felelősség a fizető felet, ha a kárt készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősülő olyan személyre szabott eljárással okozták, amely információtechnológiai eszköz vagy távközlési eszköz használatával történt vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt személyes biztonsági elemek – így a személyazonosító kód (PIN kód) vagy egyéb kód – nélkül használtak, vagy a pénzforgalmi szolgáltató” nem tette lehetővé, hogy az ügyfél bejelenthesse a kárt, illetve letilthassa a bankkártyát.
“A pénzforgalmi szolgáltató mentesül” a “felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a jóvá nem hagyott fizetési művelettel összefüggésben keletkezett kárt a fizető fél csalárd módon eljárva okozta, vagy a kárt” az ügyfél a “kötelezettségeinek szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével okozta.”
A letiltást “követően a pénzforgalmi szolgáltató viseli a kárt az olyan jóvá nem hagyott fizetési műveletek vonatkozásában, amelyek a fizető fél birtokából kikerült vagy ellopott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történtek, vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz jogosulatlan használatából erednek.”

Kategóriák