Plasztikpénz

Ma már talán senkit nem kell győzködni a hitelkártya előnyeiről, bár nálunk gyakran még mindig csak az ATM-hez igyekeznek vele. A szemléletváltás azonban megindult: hazánkban is egyre jobb a “lapjárás”. A hazai helyzetről és a nemzetközi trendekről kérdeztük Radu P- Obreja urat, a Visa International Magyarországért felelős területi menedzserét.- Hogyan válhat nálunk is megszokott fizetőeszközzé a plasztikpénz, a kártya?- Az ügyfelek bizalma alapvető, mert a kártya kényelmét is csak az ismeri meg, aki hajlandó egyre gyakrabban használni. Ugyancsak döntő a bankok által nyújtott szolgáltatás és az, hogy minél szélesebb körben fogadják el a kereskedelemben. Magyarországon nyolc közül egy embernek van Visa-kártyája, és jelenleg mintegy 16 ezer kereskedőnél lehet vele fizetni; a többségüknél – kereken 15 ezer helyen – elektronikus POS-terminál működik. Ebben a régióban ugyan még kevesen használják nap mint nap vásárlásra a hitelkártyát, de hát Nyugat-Európa is így kezdte három évtizede: a kártyával eleinte főleg készpénzt vettek föl.- Hol állunk a régió többi országához képest?- Magyarország az élen áll Kelet-Európában, fej fej mellett Szlovéniával. Vezető helyet ért el mind az infrastruktúrát, mind a kártyák abszolút számát és a tranzakciókat tekintve. 1998-99 között 83 százalékkal nőtt a Visa-kártyákkal történt fizetések száma, s az így elköltött összeg 40 százalékkal emelkedett Magyarországon. Ez tekintélyes summa: 2,07 milliárd dollár. Közben mások is feljöttek, Lengyelországban például már ötmillió kártya van, de a lakosság számához képest még bőven van fejlődési lehetőség. Csehországban nagyjából ugyanannyi kártyát használnak, mint önöknél, Romániában is kedvezően alakul a helyzet.- Korábban a kereskedők nem győztek panaszkodni a plasztikpénzre, az internetes eladásnál bezzeg örülnek neki…- Azóta már a régivágású boltos is belátta, hogy a kártya komoly előnyt jelent. A kifizetés garantált, a forgalom növekszik, és a vásárlási kedv is jóval nagyobb, mert a vevőnek nem kell latolgatnia a pénztárcája tartalmát. Az interneten pedig a SET-szisztéma jelenti a legnagyobb biztonságot, ezt közösen dolgozta ki a Visa és a Mastercard még 1997-ben. Az újabban létrehívott E-commerce Kezdeményezéssel pedig tovább egyszerűsítjük a SET használatát. – Gyakran ijesztgetik az embert, hogy a világhálón fantomcégek a megpróbálnak kasszírozni, ez ellen van-e védelem? – Erre szolgál majd az Európai Unióban bevezetendő hitelesítési eljárás, az úgynevezett Three Domain Modell. A vevő és az eladó egyaránt tudja, hogy valóban létező személlyel köt üzletet, és a kártya információit külön helyen kezelik, tehát csak a pénz mozog, az érzékeny adatok nem kerülnek illetéktelenek birtokába. Ez jócskán fellendítheti az elektronikus vásárlásokat. Hiszen egy valódi boltban szemtől szembe állunk a kereskedővel, így fel tudjuk mérni, mennyire bízhatunk meg benne. Az interneten viszont csak virtuális üzleteket köthetünk, és nem biztos, hogy a látványos honlap mögött csakugyan jószándékú kereskedő áll-e.- Az internetezők eldorádója az Egyesűit Államok, de hol tart a mi régiónk?- Az általános internethasználat 39 százaléka az USA-ra jut, az Európai Unió 25 százalékot ért el. Lemaradt egy hatalmas régió, mely magába foglalja Közép-Kelet-Európát, a Közép-Keletet és Afrikát – itt csupán 3 százaléka zajlik a világ internetezésének.- Mekkora volumenű a kártyahasználat, és ehhez miként aránylik az e-commerce?- Világszerte egymilliárd Visa-kártya létezik, és ezekkel tavaly 1600 milliárd (!) dolláros Forgalmat bonyolítottak le. Ebből kereken két százalékot az interneten. Egyébként az ilyen tranzakciók felét eleve a mi kártyáinkkal végzik. A további elterjedést segíthetik a megbízható rendszerek (mint az említett Three Domain Modell), valamint a nem PC-jellegű eszközök, mint a tévés webdoboz (set-top-box), a mobil interneten történő üzletkötés (m-commerce). Lényeges lesz, hogy nem csak az otthoni képernyőn léphetünk majd be a virtuális boltokba, hanem az irodában, a szállodában, utazás közben is. Finnországban most zajlik egy kísérlet, chipkártyával lehet fizetni egy alkalmas mobil telefonon.- Hivatalos segítséget kapott-e nálunk a plasztikpénz?- Az önök törvényhozása, kormányzata, nemzeti bankja fontos szerepet játszott abban, hogy az utóbbi három-négy évben jóval könnyebbé vált a kártyák kiadása, használata. Már jó ideje nem kell helyi változatot kiadni, alkalmazhatók a nemzetközi lapocskák, ez és jócskán segítette a kártya megszokását.- De azért a nálunk elterjedt kártyákhoz többnyire költői túlzás hozzátenni azt, hogy “hitel”…- Ez a szóhasználat valóban félrevezető, a magyarországi kártyák 98 százaléka ugyanis “debitcard”, azaz betéti kártya, tehát csak fedezettel használható (ez akkor is így van, ha néhány bank hitelkeretet ad hozzá – a szerk. megj.). Lassan azonban a valódi hitelkártyák terjedése is megindulhat, mert a magyarországi bankok a fogyasztói kölcsönökkel szerzett tízévnyi tapasztalat nyomán már jobban ismerik az ügyfelek hitelképességét. Nemrégiben külön-külön tárgyalást folytattunk minden magyar bankkal, éppen a valódi kreditkártyák ügyének előmozdítására. Ebben maguk a nemzetek is érdekeltek, hiszen a debitkártyák meglehetősen egyformák – ami a lehetséges szolgáltatásokat illeti -, így a piaci versenyre új lehetőséget kell keresni.- Tehát van rá esély, hogy behozzuk azt a lemaradást, amit a “rossz lapjárás” okozott a mi régiónkban?- Feltétlenül így van. Néhány vonalon talán lassabb az előrelépés Magyarországon, mint másutt, de egyáltalán nem árt, ha a bankok alaposak, óvatosak. Mi is jó benyomásokat szereztünk erről. Az itteni kártya-infrastruktúra pedig máris igen jó. A készpénzkímélő használathoz természetesen a személyes tapasztalat a legjobb. Mondhatni, evés közben jön meg az étvágy, hiszen minél többször használjuk, annál hamarabb meggyőződünk a műanyag lapocska előnyeiről- Mikorra várható a korszerű chipkártyák elterjedése?Az Európai Unióban 2001 őszéig valamennyi POS-terminált a chipkártyák fogadására is képessé kell tenni. A nemzetkőzi USDC rendszerben a mágnescsík és a chip is használható, utóbbin az alapadatok mellett a bankok számos, számukra fontos információt tudnak elhelyezni. Természetesen a biztonsági és üzleti szempontok is e modern kártya mellett szólnak. Magyarországon segítjük a bankokat, hogy könnyebb legyen a terminálok átalakítása.- Megérjük még, hogy nem lesz szükség pénzkiadó automatákra, s az aprópénzt is felváltja a kártya?- Ez aligha valószínű. Vegyük csak példának Nagy-Britanniát: itt szinte mindenkinek van kártyája, naponta használják, mégis mindenhová elhelyezték az automatákat (ATM), a szupermarkettőt a földalatti-megállókig. Törökországban is rengeteg kártya van forgalomban, az ATM-használat mégis igen erőteljes. Az aprópénzt kiváltó cash-kártyákhoz drága infrastruktúra kell, a bankok sem lelkesednek érte túlságosan. Világszerte nyolcmillió Visa Casht használnak, ami elég kis szám az egymilliárdnyi hagyományos kártyánkhoz képest. A készpénzes fizetés tehát világszerte domináns – és a jövőben is ez lesz a mi legfőbb “konkurenciánk”.AMBRUS ANDRÁS

Kategóriák