Gyermekcipőben az online kereskedelem

Bár egyre több helyen lenne rá lehetőség, mégis elenyészően kevesen fizetnek idehaza bankkártyáról az interneten megvásárolt árukért. Az online boltok túlnyomó többsége nem is ad lehetőséget erre. A bankokra is inkább az a jellemző, hogy a veszélyekre figyelmeztetik az ügyfeleiket. Egyelőre kicsi maga a fogyasztói elektronikus kereskedelmi piac is Magyarországon, de még ehhez képest is elenyésző az az összeg, amit úgy költünk el, hogy nem csupán a megrendelés, hanem a fizetés is az interneten keresztül történik. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiderül ugyanis, hogy durván 4323 milliárd forint volt tavaly a teljes kiskereskedelmi forgalom, miközben a Carnation Research 160 millióra becsülte az online boltokét, erre az évre pedig mintegy 1,5 milliárd forintos forgalmat vár.A különböző árukért és szolgáltatásokért azonban az ilyen esetek túlnyomó többségében utánvéttel fizettek a vevők, vagyis az internet inkább ‘csak’ kirakatként szolgált. A Sense/Net Consulting becslései szerint legalábbis idehaza alig mintegy 10 millió forintot költöttünk 1999-ben a világhálón a bankkártyánkról. Kiss Sándor, a tanácsadó cég ügyvezető igazgatója úgy véli, ennek részben az az oka, hogy eleve kevesebbet használjuk fizetésre a bankkártyánkat, mint az amerikaiak, vagy a nyugat-európaiak, részben azért, mert a magyarországi pénzintézetek jellemzően magasabb jutalékot kérnek az ilyen tranzakciókért. Másrészt bár ez lenne az egyik legkényelmesebb (és sok esetben a legolcsóbb) vásárlási mód bizonyos áruk, például könyvek és CD-k esetében, de a visszaélésektől való félelem visszatartja a folyamat szereplőit: a vevőt, az eladót, illetve a két fél bankjait. Jellemző például, hogy a Carnation Research adatai alapján mintegy 200-300-ra tehető a magyarországi e-boltok száma, s bár Dolmányos Gábor, az Andersen Consulting elektronikus kereskedelemért felelős igazgatója szerint ma már jó pár akad közöttük, amelyik a kártyás fizetést is lehetővé teszi, az arányuk még mindig igen alacsony. Ő öt százalékra becsüli ezt, ami egybevág a Carnation Researching 6 százalékos adatával. Ebben az is szerepet játszik, hogy a ma még egyébként is kevéssé rentábilis e-boltok nyereségének a nagy részét elviszi, ha kártyával fizet a vevő. A Sense/Net Consulting vezetője elmondta, hogy a vállalkozások jelenleg két pénzintézet, az Inter-Európa Bankhoz (IEB) és az OTP Bankhoz fordulnak. Márpedig mindkét bank a többszörösét kéri a külföldi jellemző 1-1,5 százalék körüli a jutaléknak.Újabb gond, hogy a legnagyobb kártyakibocsátó, a Visa letiltotta tavaly az Electron típusú kártyáin az úgynevezett card not present fizetési funkciót. Ez tette lehetővé, hogy olyankor is engedélyezzenek tranzakciókat, amikor a kártya fizikailag nincs ott. Néhány bank ezután is engedélyezte ugyan, hogy ügyfelei az ilyen kártyáikat használják az interneten, de a többségre inkább az jellemző hogy kifejezetten eltanácsolja őket ettől – mondta Szűcs Zoltán, a Carnation Internet Consulting vezető tanácsadója.

Kategóriák