Számok és tények a magyar bankkártyapiacról

A hazánkban kibocsátott bankkártyák száma 2000. szeptember végén megközelítette a 4,3 milliót, ami 11 százalékkal múlja felül az elmúlt év végi adatot. Az állomány 64 százalékát Europay-, 33 százalékát Visa-védjeggyel ellátott plasztiklapok tették ki, amelyek száma az átlagnál valamivel nagyobb mértékben (14 százalékkal) nőtt. Az Amex- és a Diners-kártyák száma fele ilyen gyorsan bővült, a nemzetközi védjegy nélküli, kizárólag belföldön használható kártyáké pedig 12 százalékkal csökkent-.A kártyák túlnyomó többsége, 94 százaléka még mindig bankszámlához kapcsolódó betéti (debit) kártya. A maradék hitel- (credit) és terhelési (charge) kártya, amelyek együttes, 6 százalékos aránya 2 százalékponttal magasabb az 1999. évinél. A plasztiklapocskák mintegy 93 százalékát belföldön és külföldön egyaránt használhatják birtokosaik, a többivel csak itthon vásárolhatnak, vagy vehetnek fel készpénzt. Az üzleti kártyák mennyisége 2000-ben ugyan nőtt, de arányuk változatlanul mindössze egy százalékára rúg a teljes állománynak. Tovább emelkedett, így már a teljes állomány 86 százalékát teszi ki azon bankkártyák aránya, amelyek kizárólag ATM- vagy POS-berendezéseknél használhatók, csupán 14 százalékukkal lehet vásárolni az úgynevezett kézi lehúzóval (imprinterrel) ellátott kereskedőknél is.A kereskedők és a bankok együttműködésében kibocsátott (co-branded) kártyák részaránya még mindig nem számottevő, bár számuk szeptemberben (30 ezer) csaknem két és félszerese volt az 1999. évinek.Készpénzfelvételi és vásárlási lehetőségek Magyarországon 2000 szeptemberében összesen 2440 pénzkiadó automata üzemelt, amelyeken kívül 7850 (bankfiókokban, takarékszövetkezeti kirendeltségeken és postahivatalokban elhelyezett) POS-terminálnál lehetett készpénzt felvenni kártyával. 1999 végéhez képest az ATM-ek száma 3 százalékkal, a POS-termináloké 1 százalékkal bővült.Szeptember végén megközelítőleg 16 ezer volt a Europay- és a Visa-kártyákat elfogadó üzletek száma, míg a Dinerst 4500, az Amexeket mintegy 8000, a JCB-védjeggyel ellátott kártyákat pedig csaknem 7000 helyen lehetett használni. A biztonságosabb kártyaelfogadásra való törekvést fejezi ki az elektronikus berendezések számnak visszafogott emelkedése is. Ennek jegyében a kereskedők pénztáraiban felszerelt POS-berendezések száma 2000-ben 5 százalékkal (22 ezerre) nőtt, miközben a kézi elfogadást lehetővé tevő imprinterek száma 12 százalékkal (10 ezerre) csökkent.A kétszázat sem éri el azoknak az elfogadóhelyeknek a száma, ahol csak imprinter van.Kártyaforgalom – itthoni lapokkal A hazai kibocsátású bankkártyákkal lebonyolított forgalom 2000 első három negyedévében 1582 milliárd forintra rúgott, ami 33 százalékkal volt több a tavalyi év hasonló időszakában regisztráltnál. A szóban forgó összeg 75 millió bel- és külföldi tranzakcióból adódott össze, ami 18 százalékos bővülést takar. A kártyabirtokosok száz műveletből átlagban 98-at Magyarországon bonyolítottak le, 82-szer készpénz felvételére használva plasztikjukat. A hazai kártyákkal külföldön végzett ügyleteknek viszont csak 30 százaléka volt készpénzfelvétel: többségük áru és szolgáltatás ellenértékének kiegyenlítése. Egy-egy kártyát 2000-ben is átlagosan két alkalommal használtak havonta, az egyes műveletek értéke pedig készpénzfelvételkor 24 ezer, vásárláskor 9000 forint volt.Elfogadói forgalom A Magyarországon – belföldi és külföldi kibocsátású kártyákkal együttesen – lebonyolított forgalom 2000 első három negyedévében 1660 milliárd forintot tett ki (29 százalékkal többet, mint 1999 hasonló időszakában), ami 7 százalékban eredt külföldi kártyabirtokosok vásárlásaiból, illetve pénzfelvételéből. Az összesen 77 millió hazai kártyaművelet közül mindössze 200 ezer volt nem elektronikus. Ez azt mutatja, hogy az imprintereket általában csak akkor használják, ha a POS-berendezés műszaki okokból nem működik. A belföldi kártyaforgalom 90.7 százaléka változatlanul készpénzfelvétel volt, ami 62 millió alkalommal, összesen 1505 milliárd forint értékben fordult elő az első kilenc hónapban. A műveletek 92 százalékát ATM-berendezéseknél hajtották végre, s alig valamivel több, mint 7 százalékukat a bankfiókokban és postahivatalokban felszerelt POS-terminálokon. A nem elektronikus készpénzfelvétel (jellemzően a bankfiókokban való pénzfelvét) aránya az egy százalékot sem éri el. Az arányok jól tükrözik az egyes műveletekhez kapcsolódó díjak mértékét: általában elmondható ugyanis, hogy készpénzhez jutni legolcsóbban az automatáknál lehet – ennél valamivel drágábban a bankfiókokban és a postahivatalokban üzemeltetett POS-berendezéseknél. Az egy-egy kártyaműveletre jutó átlagér-ték az ATM-ek esetében a legkisebb (18 ezer forint). Ez többek között a bankok biztonsági megfontolásaival magyarázható, hiszen többségük emiatt tranzakciós limiteket állít fel, általában 50-100 ezer forint közötti határértekkel. Jóval nagyobb (115 ezer forint) egy művelet átlagos értéke a bankfiókokban elhelyezett POS-berendezeseknél – ezeknél ugyanis az ügyfél a számlaegyenleg erejéig bármekkora összeget felvehet. A postahivatali POS-berendezéseknél végett műveletek átlagértéke (26 ezer forint) a pénzkiadó automatáknál tapasztalthoz áll közelebb – ezek ugyanis lényegében az ATM-eket váltják ki azokon a helyeken, ahol azok működtetése nem gazdaságos. Áruk és szolgáltatások ellenértékének kifizetése változatlanul csupán 9 százalékát teszi ki a belföldi kártyaforgalomnak. Szeptember végéig ez 155 milliárd forintra rúgott, ami 15 millió vásárlást jelentett. A műveletek több mint 99 százaléka POS-terminálon bonyolódott le: az imprinteres tranzakciók aránya az egy százalékot sem érte el. A külföldi kártyabirtokosok Magyarországon száz műveletből 47-szer készpénzt vettek fel. Ez rosszabb arány az 1999 véginél, amikor száz kártyás tranzakciójukból hetvenszer áru vagy szolgáltatás ellenértékét egyenlítették ki.Visszaélések A kibocsátói üzletágban szeptember végéig – amennyiben az egyik banknál jelentkező technikai problémától eltekintünk – 4000 visszaélésgyanús eseményt regisztráltak a kibocsátó bankok, 185 millió Forint értékben. A ténylegesen elszámolt veszteség (amely részben a tárgyidőszakot megelőző esetekből eredt) 153 millió forint volt, aminek a felét viselték a kártyát kibocsátó bankok: harmadát a kártyabirtokos ügyfelekre, a maradékot pedig a kereskedőkre terhelték. A visszaélések fajtánkénti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a keletkezett kár túlnyomó része (43 százaléka) a hamisított kártyákkal elkövetett visszaélésekből eredt, bár ezek aránya nemileg (4 százalékponttal) csökkent 1999 végéhez képest. Hasonló módon mérséklődött (17-ről 10 százalékra) azon eseteknek az aránya, amikor a kártya nincs jelen a tranzakciónál – például az internetes vásárlásoknál. Több mint a duplájára (23 százalékra) emelkedett ugyanakkor a kártyabirtokos ügyfelek által elkövetett visszaélésekből származó kár aránya. Az elfogadói üzletágban 5000 visszaélésgyanús esetet regisztráltak a pénzintézetek, összesen 305 millió forint értékben. A leírt veszteség 297 millió forint volt, aminek túlnyomó részét (88 százalékát) a kártyát kibocsátó bankokra, egytizedét a kereskedőkre hárították tovább az elfogadó bankok, amelyek maguk a veszteség 2 százalékát állták.

Kategóriák