A CIB szerint nincs titkos egyezmény

A CIB Bankhoz közel álló jogászok szerint nem jött létre titkos megállapodás a BorsodChem (BC) és a Szibur között, hanem a két vállalat közötti egyezményt minősítették üzleti titoknak, ami megszokott eljárás. Ez válasz arra, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) állítólag szerződésen belüli titkos megállapodásra gyanakszik a részvevők között. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) keresete a CIB Bank ellen vizsgálati anyagon alapul, amelyet a felügyelet a BC-tulajdonlással kapcsolatban indított. A Világgazdaság információi szerint a keresetlevél alapja az, hogy a CIB és a Szibur között titkosított megállapodás jött volna létre, amelyet a többi részvényes nem ismert. Ha kiderül, hogy a titkosítás érdemi megállapodást leplezett el, akkor a PSZÁF értékelése szerint a bíróság a jogsértést megelőző állapotot állíthatja helyre. Ez esetben nem töltheti be jogszerűen pozícióját a BC jelenlegi vezetése sem.  Ezzel szemben a CIB-hez közel álló jogi szakértők lapunknak azt mondták: nincs semmiféle titkos megállapodás a CIB és a Szibur közötti üzleti szerződésen belül. Magát a szerződést minősítették üzleti titoknak, ami nem törvényellenes, hanem ez a szokásos üzleti eljárás.  Emellett január 19-i közleményükben a nyilvánosságot, azt megelőzően pedig a BC-t, a PSZÁF-ot és a közvéleményt is értesítették az orosz vállalattal kötött megállapodásukról, annak ellenére, hogy ilyen jogi kötelezettségük nem volt. Miután nyilvánosságra került, hogy a Sziburnak opciója van azokra a részvényekre, amelyeket a Gazprom írországi leányvállalatától vásároltak, senkit sem érhetett meglepetés, hogy a CIB képviselői a Sziburral egyeztetve szavaztak a közgyűlésen. Arra a kérdésre, mi történik egy per és a PSZÁF várakozásának megfelelő ítélet esetén, a válasz az volt, hogy a per lenyomja a részvények értékét, sújtva ezzel a kisbefektetőket, a CIB elleni esetleges ítélet pedig az orosz Szibur helyett az ugyancsak orosz érdekeltségű Milford tulajdonjogát állítaná vissza. A CIB-hez közel álló jogászok egyébként úgy látják, hogy a kiélezett helyzetben is van lehetőség a kompromisszumra, ami segíthetné, hogy Magyarország a térség vegyipari központjává váljon.  A kompromisszum lehetőségéről szólt Hernádi Zsolt, a Mol Rt. elnöke is kifejtve, hogy a társaság változatlanul érdekelt a vegyiparban, így a TVK-ban is. A közeljövőben tárgyalásokat kezdenek a TVK részvénytulajdonosaival a vegyipari cég stratégiájáról. Hernádi bízik abban, hogy közös álláspontra tudnak jutni azokkal a tulajdonosokkal is, ‘akikről feltételezhető, hogy a Gazpromhoz állnak közel’.  A PSZÁF elnöke levélben hívta fel a Mol figyelmét arra, hogy ha a TVK-ban átlépné a 32,9 százalékos tulajdonosi részesedést, akkor nyilvános vételi ajánlatot kell tennie a többi részvényesnek. Hernádi erről kijelentette: ennek megfelelően jár el a Mol, ha átlépi ezt a határt. Közölte azt is, hogy a társaság a közeljövőben kérelmet nyújt be a Versenyhivatalhoz a február 1-jén hatályba lépő új versenyjogi szabályozás értelmezésének ügyében. Az új jogszabály szerint ugyanis kérdéses, irányítónak minősül-e a Mol a TVK-ban, ha a vezető testületben alkalmazottai többségi pozíciót töltenek be. Tavaly ősszel Mol-tagok kerültek be a TVK igazgatóságába, és azóta még egy tag lemondása miatt újabb molos igazgatóval egészült ki a testület.  Közben lapunk értesülése szerint az ORFK feljelentéskiegészítés keretében vizsgálja: a vállalat tulajdonosi szerkezetében történt változásokkal kapcsolatban megfogalmazható-e a pénzmosás bűntettének alapos gyanúja. A rendőrség várhatóan február végén dönt arról, elrendeli-e ismeretlen tettesek ellen a nyomozást. (A PSZÁF e feljelentésének nincs köze a CIB Bank ellen indított keresetéhez.) A BC tulajdonosi körében történt változásokkal kapcsolatban először a kormányszóvivő vetette fel a pénzmosás gyanúját. Január végén ezt azzal magyarázta, hogy az ügyletben közvetítőként közreműködő cégek tőkéjükhöz képest rendkívül nagy pénzt folyattak át számláikon. A rendőrségnek az említett feljelentés-kiegészítés keretében kell tisztáznia, felmerülhet-e a Szibur BC-beli részesedésével kapcsolatban a pénzmosás gyanúja. Ehhez tisztázni kellene, hogy a pénz bűncselekményből származik-e, és hogy a cselekményt mikor, kinek a sérelmére, ki követte el. A magyar rendőrség az orosz bűnüldöző szervek együttműködése nélkül e kérdésekre aligha tud válaszolni – ismerte el lapunknak a névtelenséget kérő rendőri forrás. F. Gy. A., P. Á. G., V. P.

Kategóriák