A jövőben szabadabb út nyílhat a regionális fizetési szolgáltatók számára

Az EPCA reggeli ezúttal az új PSD szabályozással foglalkozott, köztük azzal, hogy új európai fizetésszolgáltatók alakulhatnak bankkártya helyett a csoportos beszedésekhez hasonlóan közvetlenül az ügyfél bankszámláját megterhelő tranzakciókra, továbbá szó esett arról is, hogy a kártyarendszerek adatfeldolgozását bizonyos értelemben piacosítják. Jöjjön el Ön is az ingyenes rendezvényre és beszélgessen az elektronikus fizetésekről vagy hallgassa meg mások véleményét!

Az eBIT Kft. által rendezett EPCA e-payment reggeli kötetlenül, minden hónapban más-más témával foglalkozik, a résztvevők igényeit és érdeklődési körét figyelembe véve. Az EPCA a European Payments Consulting Association rövidítése, honlapja: http://www.epca.de.

A reggelikre minden banki és fizetési kártyaüzletágban dolgozó szakembert, kereskedőt szeretettel várnak. A belépés ingyenes, de előzetes jelentkezéshez kötött.

Helyszíni tudósításunk a november 21-i reggeliről, melynek moderátora Imre Zsombor, az eBit Kft. ügyvezetője volt.

A Európai Bizottság háttérintézményei készítik PSD (Payment Services Directive) 2-es verzióját, mely nagy mértékben befolyásolja az Európai Unió fizetési piacait. Ez nyilvános munkaanyagként már most is rendelkezésre áll.

Ennek egyik hatása már begyűrűzött: az interchange (bankközi jutalék) nálunk már – megelőzve az EU többi országát – 0,2, illetve 0,3 százalék lesz.

A szabályozásnak vannak limitációi. Mentesek lesznek a szabályok alól a kereskedelmi kártyák, az e-commerce account to account műveletek, vagy például az ELV is, mely egy Németországban elterjedt fizetési megoldás. Magyarországon is számos olan terület van, mely kilóg ez alól a szabályozás (így az interchange limit) alól is: egészségpénztári kártyák, SZÉP kártya, fesztiválkártyák, bizonyos esetekben a loyalty kártyák is kilóghatnak. A kibocsátó-elfogadó közötti 3 szereplő megoldások is mentesülnek majd ez alól.

A cross border acquiring (a határon átnyúló ügyfélszerzés) lényegesen kevéssé lesz bürökratizált a jövőben. Egy kártyatársaságnál például elegendő lesz 1 országra licenszet szerezni, és ezt lehet passzportálni az unió más országaiba. Sőt hosszabb távon csak európai licenszek lesznek, így a mostani helyzet meg fog szűnni.

Mindez azt jelenti, hogy a magyar elfogadói piacot 2-3 éven belül támadás fogja érni külföldről. A nagy multinacionális cégek (pl. a Tesco) kaphat egy egész Európára érvényes ajánlatot, mellyel például az addigi magyar elfogadó bankja elveszíti az ügyfelét.

Ugyanez a hatás a kiskereskedelemben atomizáltan is felbukkanhat, új mobil POS berendezések jöhetnek, melyek felhős logikában működnek. Ezekből egyre nagyobb a választék. Arra most is van lehetőség, hogy internetes elfogadáson keresztül fogadjon el kártyát egy kereskedő, de ennek van realitása, meglévő plug and play módon használható terminálok is elérhetőek.

A “non bank access to bank account” vagyis a nem banki szereplők hozzáférése a bankszámlákhoz szintán hozhat változást. Ez ugyanis kikerüli a hagyományos kártyaelfogadást és közvetlen hozzáférést enged az ügyfél bankszámlájához, akár harmadik szereplős adatfeldolgozó segítségével. De ugyanígy kérdés még az is, hogy milyen tranzakció biztonságot lehet majd elérni ezzel. Kérdés, hogy milyen szintű lesz majd a szabályzás, ha banktitokhoz férhetnek hozzá.

Kérdés, hogy a bankok megpróbálják-e piaci személetben kezelni és ezeket a számlahozzáféréseket egy bizonyos díjjal kiszolgálni, ami direct debit (csoportos beszedés) tranzakciónál is felmerül. Kérdés, hogy fognak-e drágulni a csoportos beszedések, fognak-e közeledni egymáshoz a díjak. Távlatilag az is kérdés, hogy a Creditbüro, Cedit reference és egyéb, fizetésképességgel foglalkozó vállalkozások gazdagodni fognak-e, vagy ki lehet-e kapcsolni ilyen szolgáltatókat és a bankrendszer akár közvetlenül szolgáltatóvá válhat-e?

Ezzel az átutalás is lehetne olyan, mint a bankkártya, csak egy másik infrastruktúrán. Kérdés, hogy biztonságosabb lehet a bankkártyánál, hiszen jelenleg az átutalások biztonsága magasabb, miközben költsége nem több a kártyáénál.

Az Ideal már üzemeltet egy hasonló hálózatot, mely igen elterjedt nem csak Hollandiában, de Németországban ugyanez a Giropay rendszere, de léteznek már ilyen hálózatok Spanyolországban, Belgiumban, Lengyelországban, Ausztriában, Svájcban.

Természetesen ezek a hálózatok csak úgy működhetnek, hogy a kibocsátónak és a befogadónak is benne kell lennie ebben a társaságban. Ekkor a kereskedő bankja ad egy jelzést a vásárló bankjának, hogy azonnal készítsen egy csoportos beszedés tranzakciót, és a tranzakció ugyanúgy létrejön, mint a bankkártyás fizetés esetén.

Sőt bizonyos esetekben elég lehet az is, ha csak a vevő van benne ebben a rendszerben és maga a kereskedő.

A modell tehát hasonló a bankkártyáshoz, a tulajdonos szerkezete is azonos a kártyatársaságokéval, egyesületi a szervezet is, és kidolgoztak protokolt a határon átnyúló fizetésekre is (crossborder modell).

Ennek egyébként alternatívája lehet, ha a kereskedő több banknál is nyit számlát, így képes úgy érzékelni, mintha azonnali lenne az átutalás (amennyiben a vevőt megkérdezi online fizetés előtt, hogy melyik bankból utalja és akkor az annál a banknál lévő számlaszámát ajánlja fel a vevőnek és figyeli a beérkező átutalást). Bár nincs leírva, de a bankon belüli átutalások elvileg azonnal megérkeznek, de sok banknál csak nyitva tartási időben.

Hollandiában például az elektronikus kereskedelemben az Ideal forgalma jóval nagyobb, mint a bankkártyásé és a trendje is erősebb. Ott 8-10 bank van benne a rendszerben, 74%-os a piaci részesedése. Hollandiában 0% chargeback van ebben a rendszerben, ami nagy előny a kereskedőnek (gondolva például mondjuk egy légitársaság csődjére, mely akár tönkre is tehet egy kereskedőt).

A PSD 2 előirányzat azt is tartalmazza, hogy bontsák le a kártya brandekről a processinget (feldolgozást), ezzel darabolják fel a piacot, és kártyatársaság ne csak a saját rendszerein belül dolgozhassa fel a tranzakciót. Két kérdés is felmerül ezzel kapcsolatban:

– mekkora a valószínűsége annak, hogy valamely szolgáltató arra hivatkozzon az interneten, hogy ők amerikai szolgáltatást nyújtanak az Európai Unióban, így a jogszabály hatályán kívülre esik a tevékenységük

– megoldás az lesz-e, hogy mindenki processzálja majd mindenki kártyáit, vagy éppen, hogy senki nem fog senkit, esetleg összeáll mindenki egy szervezetté (épp a napokban jelentette be a 3 kártyatársaság, hogy közös feldolgozó rendszert hoz létre Európában).

Az új szereplők megjelenése tehát olcsóbb árakat eredményezhet, akár a magyar piacon is. A kártyaelfogadás ezáltal lehet még olcsóbb, de kérdés, hogy az ügyfélnek drágább lesz-e a kártyaelfogadás, vagy inkább a bankok mondanak le a bevételük egy részéről. A kérdést árnyalja, hogy ma már eleve csak egy középméretű vagy nagy banknak éri meg a kártyaelfogadás.

A nagy cégek elvándorolhatnak Magyarországról kártyaelfogadás tekintetében és megerősödhetnek a nem banki fizetésszolgáltatók. Egyrészt ezek szolgáltathatnak banki ügyfeleknek (a bank számára veszteséges) kártyaüzletágat, másrészt a 10-15 éve kiépített infrastruktúrát ma már TCP/IP, illetve felhő alapon sokkal olcsóbban, a beruházásigénye csak a töredéke az eddigi kártyaelfogadásnak. A drága bérelt vonalak helyett ma már ott az internet és akár egy SIM kártya. Ezeknek az eszközöknek a következő években okvetlenül nőnie kell a klasszikus bankkártya elfogadás rovására. Ma már bankot csak plusz szolgáltatásokért váltanak a kereskedők.

A jövőben várható az interneten keresztüli fizetés előretörése a hagyományos fizikai fizetéshez képest. Kb. 5 éven belül eltűnhet a kettő közötti különbség. És az is várható, hogy a jelenlegi kártyatársaságok valamilyen módon beszállnak ezekbe az új fizetési módozatokba arra hivatkozva, hogy kiforrott, biztonságos fizetési megoldásokat nyújtanak. A technológia igazából már készen áll a változásokra.

Kategóriák