Benyújtotta a kormány az MNB és a PSZÁF összevonásáról szóló törvényjavaslatot

Június 7-én benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonásáról szóló törvényjavaslatot, így az indítvány elfogadását követően megszűnik a PSZÁF. Az EKB már vizsgálja a törvényjavaslatot.

A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvényjavaslat értelmében a PSZÁF pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletével kapcsolatos funkcióit, továbbá a fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti funkcióit a jegybank látja el. Az MNB szerveinek korábbi köre, azaz a monetáris tanács, az igazgatóság és a felügyelőbizottság így kiegészül az eltérő működésű és feladatkörű Pénzügyi Stabilitási Tanáccsal.

A jogszabályjavaslat – annak átmeneti rendelkezései alapján – ez év október elsején lépne hatályba, így a PSZÁF ekkor megszűnne.

A törvényjavaslat szerint a monetáris tanács feladata lesz – a korábbi hatáskörein túl – kijelölni az MNB mikro- és makroprudenciális feladataival kapcsolatban azon stratégiai kereteket, amelyek között a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntést hoz.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács legalább három, legfeljebb tíztagú testület, amelynek elnöke az MNB elnöke, a területért felelős alelnök, illetve az MNB elnöke által kijelölt, a pénzügyi stabilitáshoz kapcsolódó, alapvető feladatokat ellátó vezetők.

A javaslat értelmében az MNB igazgatósága a jövőben felelős lenne a Pénzügyi Stabilitási Tanács által meghozott döntések végrehajtásának irányításáért is.

A javaslatnak a jegybank elsődleges céljára vonatkozó szakasza alapján az MNB az árstabilitás elérésének és fenntartásának a veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását.

A javaslat szerint a két szervezet integrációjának megteremtése alapvető feltétele annak, hogy biztosított legyen a hatékony koordináció a makro- és mikroprudenciális felügyelet között, azaz a pénzügyi rendszer egészének stabilitását veszélyeztető rendszerkockázati tényezők nyomon követése és kontrollja, illetve az intézmények egyedi felügyelését, az egyedi kockázatok nyomon követését szolgáló mikroprudenciális felügyelés között.

A javaslat az integrálás legfőbb előnyének nevezi azt, hogy mind a makro- és mikroprudenciális felügyelet, mind pedig a monetáris politika tágabb információs bázishoz jut, javulnak a döntés előkészítés feltételei, ellentmondás mentessé válik a pénzügyi közvetítőrendszer felé történő hatósági fellépés.

A jelenleg a PSZÁF-nak fizetendő felügyeleti díjat, igazgatási, szolgáltatási díjat október 1-jétől az MNB-nek kell fizetni a korábbihoz hasonló szabályok szerint.

Az MNB elnöke az új mikroprudenciális felügyeleti feladatok kapcsán felhatalmazást kap azon területek rendeleti szabályozására, amelyek esetében a PSZÁF elnökének is felhatalmazása volt. Lányeges változás azonban, hogy e jogszabályok a korábbiaknál magasabb szinten – a kormányrendelettel egy szinten – helyezkednek majd el a jogszabályi hierarchiában, és csak törvénnyel nem lehetnek ellentétesek.

A törvényjavaslat megnevezi a rendszerkockázatok feltárásával és kezelésével kapcsolatos alapvető jegybanki feladatokat, így a hitelkínálat figyelemmel kísérését, a túlzott hitelkiáramlás megakadályozását szolgáló intézkedések meghozatalát. Nevesíti a feladatok között az anticiklikus tőkepuffer képzésének szabályozását, a rendszerszintű likviditási kockázatok csökkentését szolgáló intézkedések meghozatalát, illetve rendszerszinten jelentős intézmények csődvalószínűségét csökkentő intézkedések meglépését.

A javaslat az anticiklikus tőkepuffer szabályait a Magyarország által várhatóan 2014. január 1-ig bevezetendő, jelenleg kihirdetés előtt álló uniós irányelvvel összhangban határozza meg.

Az Európai Központi Bank (EKB) megkapta előzetes véleményezésre a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonásáról szóló törvényjavaslatot – tájékoztatott június 10-én az MTI megkeresésére az EKB.

Az EKB szóvivője jelezte: az NGM június 7-én este kérvényezte a törvényjavaslat sürgős eljárásban való véleményezését.

Az uniós szabályok szerint az Európai Központi Bankok Rendszerének tagjait – így a Magyar Nemzeti Bankot – érintő törvényi változtatásokat a nemzeti hatóságoknak előzetesen egyeztetniük kell az EKB-val.

Az MTI kérdésére az EKB szóvivője jelezte, hogy – bár általában üdvözli az ilyen lépéseket, de – a magyar hatóságok nem keresték meg a frankfurti szervezetet előzetes, informális konzultáció ürügyén.

Az EKB jellemzően egyhónapos határidővel készíti el jogi véleményeit, de adott esetben kérvényezheti e határidő további egy hónappal való meghosszabbítását. Amennyiben a tagállam sürgős eljárás lefolytatását kezdeményezi, és annak szükségességét elégségesen meg is indokolja, akkor egy hónapnál rövidebb idő alatt is elkészülhet a jogi szakvélemény.

Az EKB a legutóbbi, sürgősségi kérelemmel beadott magyar kérelmet valamivel több mint két és fél hét alatt készítette el. Az akkor véleményezett jogszabály-módosítás a forgatható utalványokról szólt.

Az elmúlt évek bankválsága miatt több európai ország döntött úgy, hogy összevonják nemzeti bankjukat és a pénzügyi felügyeletet. Magyarország is ezt a példát kívánja követni – írta az MTI-hez eljuttatott közleményében a kormánypárti képviselőcsoport, kommentálva a Párbeszéd Magyarországért (PM) június 11-i sajtótájékoztatóján elhangzottakat.

A Fidesz megítélése szerint az összevonással szélesebb eszköztár áll majd a központi bank rendelkezésére a pénzügyi válsághelyzetek megelőzésére.

A kormánypárti frakció megerősítette: az előterjesztés zárószavazása addig nem történik meg, amíg az Európai Központi Bank (EKB) nem foglal állást a javaslatról. “Pozitív véleményre számítunk, hiszen az EKB mai elnöke – még olasz jegybankelnökként – maga hozta létre az ottani egyesítést” – írták.

Forrás: MTI

Kategóriák