Fontos változások jönnek a követeléskezelésekben

Az új EU-direktíva értelmében bárki számára megnyílik a követelésvásárlás lehetősége, ami hamarosan a piac liberalizációjához vezet. Az ingatlan fedezetű tartozások kezelése során az árverezés helyett ma már egyre gyakoribb az ingatlan hitelezővel közös értékesítése. A modern követeléskezelésben kezd elterjedni a digitális csatornák használata is. A ChatGPT megjelenése alapjaiban változtatja meg az üzleti folyamatokat, azonban a kintlévőség kezelése során az emberi tényező változatlanul sokat nyom a latban.

A magyar gazdaság egy éve recesszióban van, az orosz-ukrán háború hatásait, az energiaválságot és a rekord-inflációt követően az év végén hatályba lépő EU direktíva implementálása során pedig újabb kihívással szembesül a követeléskezelési szektor. Az EOS, Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő vállalata sajtótájékoztatón foglalta össze azokat a legfontosabb trendeket, amelyek nem csak az idei évet határozták meg, de a következő évre is hatással lesznek.

Csökkentek a lejárt hitelek, de nőtt a követeléskezelési állomány

A kockázati felár csökken, ha a behajtás jól működik – mondta a sajtóeseményen Lencsés Tamás, az EOS Faktor Zrt. ügyvezető igazgatója. A bankok 2015-től tették piacra a lejárt jelzáloghitel-követeléseket, ma már csak 1-2 bank tartja ezeket a saját állományában.

Az intézményi szereplőkkel az EOS rendszeresen szervez konferenciát, ahol átbeszélik a követeléskezelői piac aktuális helyzetét. A követeléskezelésben szintén közreműködő végrehajtói kar a korábbi botrányok hatására megújult, ennek hatására az ügyvezető igazgató szerint helyreállt a bizalom a végrehajtókkal szemben.

Az EOS Faktor tapasztalatai szerint az együttműködési hajlandóság nőtt az ügyfelek körében az adósság rendezésével kapcsolatos megállapodásra. Ha ez nem jár sikerrel, akkor az ezt követő bírósági perek ugyanis évekig eltartanak.

A követeléskezelési folyamat úgy indul, hogy a nem teljesítő hitelszerződéseket a bank – konstrukciótól függően – 90-180 napon belül felmondja. A kintlévőség értékesítése következtében az EOS-hoz kerül a követelés, amely felveszi a kapcsolatot az adóssal a követelés megvásárlástól számított 30 napon belül (ez törvényi kötelezettség). Lencsés Tamás szerint mintegy 3-4 hónapon belül mutatkozik meg az adós együttműködési hajlandósága.

Ha az adós nem együttműködő, akkor ezt követi a végrehajtási szakasz. Az árverést itt már csak megegyezéssel lehet elkerülni, de ha több hitelező is van, akkor mindegyikkel meg kell egyeznie az adósnak az árverés elkerülése érdekében. Az árverésen az ingatlan értékének 100 százalékáról legfeljebb annak 50 százalékára csökkenthető az ingatlanfedezet értéke.

Az EOS-nál lévő követelések mintegy fele kerül jogi útra (azaz végrehajtásra), de már az EOS is 40 százalékban ebben a fázisban kapja meg a követeléseket. A nem teljesítő hitelek aránya jelenleg 3 százalékos, ez az arány korábban 20 százalékos is volt. A mostani aránynak ahhoz is van köze, hogy 7 éves mélypont van a hitelkihelyezésben.

Az EOS-nál mintegy 800 000 – 1 000 000 ügyszámot kezelnek. A követelések száma csökkent, ami a kamatstopnak, a lakosság jövedelemváltozásának, a kilakoltatási moratóriumnak és még más tényezőknek az együttes következménye. Az átlagos idő, ami után a hitelt nem fizeti az adós és követeléskezelőhöz kerül, nagyon változó, hiszen függ attól is, hogy a követelést eladó fél friss vagy régi követelést értékesít, de nagyjából egy évnyi idő telik el addig.

EU-direktíva – egységes piac létrehozása

Az idei évet érintő legfontosabb újdonság, hogy változik a követelésvásárlást és kezelést szabályozó uniós direktíva, amely nagy mértékben hozzájárul a piac liberalizációjához. Az új irányelv értelmében a várhatóan kizárólag pénzügyi termékekből származó követelések vásárlása ezentúl nem lesz engedélyköteles a piaci szereplők számára, így megnyílik a lehetőség az EU befektetőknek a tagállamok belső piacain történő befektetések felé, azonban a kintlévőségek kezelése ezentúl jobban szabályozott és felügyelt tevékenység lesz. Új EU direktíva a piacot egységesre szabályozza, hogy a bankoknál ne legyen túl sokáig nem teljesítő eszköz a könyvekben. Az új direktívát 2023 év végéig implementálni kell, ez Magyarországon még nem történt meg.

Az új szabályok értelmében tehát bárki vásárolhat majd követelést, de annak kezelése viszont engedélykötelessé válik. Ez azt is jelenti, hogy az új szereplők miatt a követeléskezelő költsége megnőhet majd.

A változás miatt várhatóan csökkenő NPL ráta mellett így lebomlanak az állomány vásárlásával kapcsolatos korlátok, ezért mindenképp a verseny növekedésére lehet számítani. A hitelvásárlás során problémát jelenthet azonban az, hogy az Európai Unión belül jelenleg még eltérő szabályok vonatkoznak a nem teljesítő hitelekre, amire szakértők szerint a jogharmonizáció jelent megoldást, azaz egy egységes piac létrehozása szükséges a szektoron belül.

A változás ugyanakkor azt az előnyt hordozza, hogy nyitottá válik a piac, amely tisztulást hozhat a hazai követeléskezelésben.

Az EU meghagyja a döntést a tagállamoknak a jogharmonizációban, hogy a nem banki – tehát például közműtartozásra vonatkozó – követelésekre is kiterjesztik-e az EU irányelvet, a banki követelések kezelésére viszont kötelező az alkalmazása. Idehaza az új EU direktíva területét két különböző törvény szabályozza, a polgári törvénykönyv (Ptk.) és a Hitelintézeti törvény (Hpt.). Az EOS célja, hogy bármilyen követelésre ugyanaz a szabály vonatkozzon.

Magyarország követeléskezelői piaca egyébként jól szabályzott Lencsés Tamás szerint, minimális a szürke szektor aránya. A követeléskezelők 80 százaléka képviselteti magát a szakmai szövetségben, a MAKISZ-ban, ahol etikai kódex is vonatkozik rájuk.

A hitelgondozás szabályozása egy sokkal átláthatóbb rendszert tesz majd lehetővé, és hatására garantált a piactisztulás és a magasabb szintű fogyasztóvédelem is.

Hitelezővel történő közös értékesítés – előnyös megoldás

Az EOS 2023-as kutatása szerint az év első felében a magyar fogyasztók 30 százalékának keletkezett tartozása, elsősorban az infláció és az energiaköltségek miatt. A 2010-es években ez az arány 20 százalék volt. A növekedést az ügyvezető igazgató szerint a bőséges piaci likviditás és az alacsony kamatok okozták. Bár az adósságok kezelése tekintetében 66 százalék állítja azt, hogy ártudatosabbá vált, sajnos előfordulhat az az eset, hogy az adósnak nincs más választása, és meg kell válnia ingatlanjától. Amennyiben ez a szituáció elkerülhetetlenné válik, akkor érdemes számításba venni a hitelezővel történő közös értékesítést, hiszen a folyamatos szakértői segítség mellett elkerülhetők a kényszerintézkedések és a plusz költségek.

A hitelezővel közös értékesítés egy manapság előnyös eszköznek számít, amihez az EOS biztosítja a szakértői hátteret. Ez a megoldás azért is értékelődött fel az utóbbi időben, mert az ingatlanpiacon nőttek az árak és vele az ingatlanfedezet értéke is. Ha a követelés jogi útra terelődik, akkor a jogi eljárás már költségesebb.

Digitalizáció – digitális csatornák használata az ügyfelek eléréséhez

A követeléskezelő digitális csatornák használata a modern követeléskezelés alappillére a kétirányú kommunikáció érdekében. A digitális ügykezelésről szólva, a jogszabályban az ajánlott postai levél még az alapvető értesítési forma, ennek bővítéséhez jogszabályi változásra lenne szükség. Az ügyfélnek emellett a GDPR adatkezelésről is nyilatkoznia kell.

A kormány jelenleg az ügyfélkapus kézbesítés magánszemélyekre történő kiterjesztésében gondolkodik, ami hozhat fejlődést a digitalizációban.

Az EOS már most is digitálisan tárolja a dokumentumokat. A dokumentumokat ők is papíron kapják a bankoktól, a bankokkal kötött digitális szerződések még nem értek behajtási fázisba. Ha beérnek majd, akkor ezeket a dokumentumokat az EOS is digitálisan fogja megkapni. Illetve a bírósági szakaszban is digitálisan kell majd ezeket kezelni.

A digitalizáció kapcsán az ügyfélélmény fontosságáról sem szabad megfeledkezni. A digitális banki szolgáltatásokat használók száma folyamatosan növekszik, így nem meglepő, ha az adósokban felmerül az igény, hogy saját maguk intézzék az adósságaik kezelését is, hasonlóan egyéb pénzügyeikhez. Erre megoldást jelenthet egy követeléskezelési ügyfélportál létrehozása, ahol pontosan követhetik az ügymenetet, és amely lehetővé teszi a hatékony kommunikációt a két fél között. Az EOS jelenleg dolgozik egy követeléskezelési ügyfélportálon, de a honlapon már most is be lehet fizetni a díjakat.

A chatbotok használata már a követeléskezelésben is egyre elterjedtebb, hiszen segítségével például jóval nagyobb ügyfélállomány is kezelhető.

Chat GPT – leegyszerűsödnek a munkafolyamatok

Ahogy az elmúlt évek tendenciái mutatják, a technológia folyamatos GDP növekedést eredményezett, a változás pedig, ütemét tekintve egyre intenzívebb. A mesterséges intelligencia használata már a cégek 87 szerint versenyelőnyt jelent, hiszen növeli a termelékenységet és az elégedettséget, csökkenti a költségeket, valamint a kibervédelemben is hatékony segítséget nyújt.

A ChatGPT minden idők leggyorsabban adaptált fogyasztói terméke, 3 hónap alatt 100 millió felhasználója lett. Az OpenAI által létrehozott mesterséges intelligencia szoftver a bevitt információk interaktív kezelésével szinte bármit képes lemodellezni, a Microsoft befektetésével pedig újabb kapuk nyíltak, hiszen hamarosan több programból származó adatokból is képes lesz alkotni.

A ChatGPT felhasználását a követeléskezelésben etikai kérdésnek tekinti Lencsés Tamás. Követeléskezelésben részfolyamatokba tudják beépíteni, de az ügyfél viselkedésének vizsgálatában például már nem alkalmazható és a döntései sem világosak. Az IT fejlesztésben viszont már jól használható a mesterséges intelligencia, a fejlesztési programkódok akár 30-40 százalékát is megírhatja. Ezt a lehetőséget már teszteli az EOS tulajdonosa, az OTTO Csoport, ahol hatékonyságnövekedést várnak tőle. A mesterséges intelligencia egyébként régóta létezik, csak a hozzá kapcsolódó felület változott, egyszerűsödött a Chat GPT megjelenésével.

A Microsoft hamarosan bevezeti office típusú alkalmazásaiban a Microsoft 365 Copilotot, mely már az ügyfél gépén maradó személyes adat marad, nem kerül fel a felhőbe. Az ügyvezető igazgató szerint ennek a típusú mesterséges intelligenciának a használatán már jobban el kell gondolkodni. A mesterséges intelligencia alkalmazása a hatékonyságnövelés mellett azzal is jár, hogy több idő jut az emberi tevékenységre és a megfelelő ügyfélidőre, ezáltal a követeléskezelés minősége fejleszthető a mesterséges intelligencia alkalmazásával.

A munkaidő mérlege szerint manapság 57 százalék jut a kommunikációra, míg 43 százalék a létrehozásra. Az AI használata az utóbbi során kulcskérdés, és a követeléskezelés területén is óriási segítséget jelenthet az ismétlődő munkafolyamatok során, hiszen a megspórolt időt értékteremtő munkára fordíthatják.