Megállíthatatlan a blockchain technológia, amely már korántsem csak a bitcoint jelenti

A bitcoin, és általában a kriptovaluták körül egyre több felhő gyűlik, viszont ezek technológiája a blockchain, rendületlenül szárnyal, leválva már a kriptovilág kizárólagos kiszolgálásáról. Az így megnyílt izgalmas világról beszélgettünk Juhász Csabával, a RowanHill Digital szakértőjével.

Az Egyesült Államokban februárban erős kormányzati nyomás indult el a kriptovalutákra, a Libra sem tűnik sikerrel megvalósíthatónak. Elkezdődött a kriptovaluták lassú halála?

Érthető a szabályozók aggodalma, hiszen a kriptovaluták teljesen decentralizáltak, az egyes jegybankok monetáris politikájában semmilyen eszköztár nincs, amely képes lenne befolyásolni a kriptovaluták mennyiségét, továbbá a felügyeleti szervek is fegyvertelenek velük szemben. Az pedig fenntarthatatlan, hogy két pénzügyi rendszer párhuzamosan fusson egymás mellett.
A kriptovaluták így nem tudják betölteni a klasszikus pénz minden funkcióját, azonban számos adottságát csak most kezdi felfedezni a piac. A kérdés nem az, hogy melyik kriptovaluta lesz a befutó, sokkal inkább az a kérdés, hogy hogy tudják a pénzügyi intézmények felhasználni a kriptovaluta technológiai adottságait az egyes tranzakciók lebonyolításához. Ígéretes lehet például az e-pénz tranzakciókhoz (e-pénzt használnak a neobankok is), bankközi tranzakciókban, vállalatok belső elszámolásaiban.

Jelentheti-e ez a blockchain visszaszorulását is, vagy ezt a szellemet már nem lehet visszagyömöszölni a palackba?

Ellenkezőleg. A kriptovaluták megjelenése sütötte el a ravaszt a blockchain technológia versenyfutásában. A legnagyobb tanácsadó cégek már 5 éve azt jósolták, hogy a blockchain-t elsősorban kormányzati szervek, pénzügyi intézmények és talán a logisztika szereplői tudják elsődlegesen hasznosítani.

Talán lassan eljön az idő, hogy a blockchainre nem, mint mire, hanem, mint hogyanra tekintünk. Az elosztott főkönyv és a smart-contractok alkalmasak kikerülni központi hitelesítő mediátorokat, illetve alkalmasak érzékeny adattartalmú üzleti logikák automatizálására.

A blockchain technológia anonimitásával melegágya a visszaéléseknek, mert az emberek már megint nem arra használnak egy nagyszerű találmányt, amire kitalálták. A zsarolóvírusok is mind bitcoint kérnek. Alkalmassá tehető-e a blockchain bizalmas, de személyes információk tárolására, ha a kormányzat ellenőrizni akar, vagy a blockchain lényege pont a felügyeleti hatóságok megkerülése és az is marad a virtuális pénzvilágban?

Megfordítanám a kérdést. A blockchain nem azért született, hogy megkerülje a hatóságokat, hanem azért, hogy egy technológiailag szabályozott környezetet biztosítson decentralizáltan a kriptovaluta ügyleteket bonyolítók számára. Ennek egy produktuma az, hogy a hatóságok nem tudnak hozzáférni a blokkláncon tárolt adatokhoz.

Azonban létezik olyan elosztott főkönyv technológia, amelyben van egy centrális felügyelet (pl. okmány kibocsátó intézmény), akinek az engedélye nélkül nem kerülhet a láncra lefűzött adat. Ez viszont azt is eredményezi, hogy a láncra került adat hitelessége manuális munka nélkül is ellenőrizhető. Ez teret biztosít okmányok és tanúsítványok gyors előállítására és szükség esetén a hitelességük ellenőrzésére.

Vannak-e már példák arra, hogy a bankvilág is használja a blockchaint?

Tudomásunk szerint a bankvilág és a blockchain kapcsolata jelenleg tesztelési fázisban van, hiszen nincs kiforrott technológiai szabványa, a felügyeleti rendelkezések tekintetében még mindig szürke zónáról beszélgetünk. Azonban a JP Morgan Chase aktívan kísérletezik a Ripple nevű kriptovalutával nemzetközi tranzakció bonyolításában. A technológia integrációjában a Deloitte is beszállt a bigfour-ok közül. A legtöbb hír a SWIFT kiváltásának szándékáról szól, az elvárás a tranzakciós költség csökkentése az osztott főkönyvi megoldásokkal.

Korábban már beszéltünk erről, de most updatelném: milyen új felhasználási lehetőségei nyíltak meg a blockchain-nek a pénzvilágon kívül, már ha vannak példák?

Az élelmiszer ellátási láncban a termékkövetésre vannak már működő megoldások, például egy magyar hátterű cég is, mely Vietnámtól Csehországig egyre több helyen vezeti be blockhain megoldását „farmtól az asztalig” árukövetésre. Emellett azt gondolom, hogy jelenleg a gyógyszeripar nagyon nagy fenyegetettségnek van kitéve a kétes származású, zuglaborokban készült készítmények által. A blockchain technológia képes biztosítani a páciensek számára, hogy meggyőződjenek egy készítmény eredetéről.

Jelenleg az egyik nagy blokklánc tudásközpont, a Blockchain Competence Centre a partnereivel együttműködve fejleszti az Európai Unió közös élelmiszerlánc nyomonkövetési platformját, amelynek markáns lábát képezi a tranzakciós adatok blockchainre fűzése – ezáltal biztosítva azok hitelességét és megmásíthatatlanságát. A projektet a konzorcium még 2018-ban nyerte el, amely az INEA által kiírt CEF eDelivery névre hallgat és idén augusztusban már több hazai vállalat is tesztelni fogja.