Miközben elektronikus fizetésre akarunk áttérni, egyre több készpénz kerül forgalomba

Néha már azt érzi az ember, hogy nincs új a nap alatt. Az országos karanténhelyzet kapcsán, az igencsak lecsökkent élettér mellett a kontaktot igénylő fizetések is megcsappantak. A kormány és a gazdaság szereplői is mindenkit arra kérnek, hogy contactless vagy egyérintéses kártyahasználatot eszközöljön. Bár évek óta hallunk az elektronikus fizetések terjedéséről, sőt érezhetjük is a bőrünkön, mégis még mindig általános jelenség a világban, hogy egyre több készpénzt nyomtatnak a jegybankok, ráadásul ennek egyre nagyobb hányada tűnik el. Hazánkban is új csúcsra került a készpénzállomány, egyre komolyabb összefogásnak kell megszületnie ahhoz, hogy érezhetően visszaszoruljon a készpénzhasználat. A RowanHill Digital elemzése.

Valódi rejtéllyé nőtte ki magát, hogy hová tűnik el a jegybankok által egyre nagyobb mennyiségben nyomtatott készpénz a nagyvilágban. Főleg, hogy minden korábbinál nagyobb mértékben uralják életünket a bankkártyás, sőt a digitális mobilfizetési megoldások, az egyre terjedő internetes vásárlások során pedig eleve csak elektronikusan fizethetünk, legalábbis előre fizetéskor, illetve digitális szolgáltatásért.

A nagy mennyiségű készpénznek azonban nem csak az eltűnése, hanem a váratlan felbukkanása is gondot okozhat, hiszen gyors elköltése inflációs nyomást idézhet elő, ami senkinek sem jó, sem az inflációra ügyelő állami jegybanknak, sem a vásárlóknak, sem pedig a külfölddel kereskedő cégeknek. Bár az egyre terjedő negatív kamatok ösztönzik a készpénztartást, annyira azért nem, hogy az emberek pincékben és padlásokon tartsák a tartalék pénzeiket, hatalmas mennyiségben, kitéve a bankjegykivonások okozta veszélyeknek.

Hazánkban sem egészséges a készpénzállomány: éppen most van új csúcson. A Növekedés.hu szerint, mely a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatait használta fel, tavaly decemberben már 6600 milliárd forint felé emelkedett a Magyarországon forgalomban lévő készpénzállomány. Ez azonban nem valamiféle kiugrás, ez a görbe majdnem lineáris egyenesként emelkedik.

De mielőtt tisztáznánk, hogy mi kellene ahhoz, hogy a készpénzállomány csökkenjen, először röviden tekintsük át, egyáltalán miért is kell csökkennie a készpénzállománynak. Miért nem jó ez így, ahogy most van?

A megközelítés igazából nem onnan indul, hogy mennyire rossz a sok forgalomban lévő készpénz, hanem onnan, hogy mennyire előnyös az elektronikus fizetés. Ha az emberek és a cégek egymás közt elektronikusan fizetnének, vagyis legalább az Európai Unió elektronikus fizetési arányát elérnénk 2030-ra, az azt jelentené, hogy nagyságrendileg minden második fizetés a magyar gazdaságban már elektronikusan zajlana. Ez az igen ambiciózus cél az MNB e tárgyú legutóbbi felmérése szerint össztársadalmi szinten évi 103 milliárd forintnyi megtakarítható pénzt jelentene. Ebben a megtakarításban azonban nem csak a készpénzkezelés költségei vannak benne, hanem a szürkegazdaság kifehéredése is.

Visszatérve a gyógyírra a magas arányú készpénzállomány ellen, az egyik ilyen megoldás lehetne, ha megszűnne a pénzügyi tranzakciós illeték?

Ez azért csökkent az elmúlt időszakban, hiszen az érintőkártyás vásárlások a pénzügyi tranzakciós illeték szempontjából lényegében átalánydíjassá váltak, 2019 óta pedig a pénzügyi tranzakciós illetéket nem kell megfizetni a 20 ezer forint alatti belföldi lakossági átutalások esetén. Az illetéket azonban a bank fizeti, így a költségek között nem feltétlenül találkozunk vele, például a bankkártyás vásárlások esetében, találkozunk vele viszont sok lakossági számlacsomagnál 20 ezer forint alatti átutalás esetén.

Elegendő lehet egy vagy két szabály változtatása ahhoz, hogy az emberek elkezdjenek elektronikusan fizetni?

Az államnak a pénzügyi tranzakciós illetéken túl is kéne intézkedéseket hoznia, a Növekedés.hu megemlíti például azt a javaslatot, hogy a munkabéreket csak és kizárólag utalással lehetne kifizetni. A számlára kapott pénz kétségkívül jobban motivál az elektronikus költésre, azonban ennek nem biztos, hogy mindenki örülne. Ahogy annak a javaslatnak sem, hogy el kéne törölni a havi 150 ezer forintos ingyenes belföldi ATM készpénzfelvételt. Ez is növelné a számláról elköltött pénz mennyiségét, kihagyva a készpénzt a fizetési folyamatból, főleg, hogy 2020. március 2-a óta a belföldi, 10 millió forint alatti átutalások a hét minden napján 7×24 órában legfeljebb 5 másodperc alatt eljutnak a címzett bankszámlájára, s ezzel az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) a készpénzes fizetés alternatíváját jelenti, elektronikusan.

Ezt elő lehetne segíteni például pénzügyi edukációs órákkal az iskolákban, de akár felnőtteknek szóló tévés és internetes kampányok is hasznosak lehetnének?

Abszolút. Könnyen elmagyarázható, hogy valójában milyen egyszerű egy átalánydíjas bankszámlacsomag, az AFR segítségével pénzt küldeni valakinek a telefonszámára, de akár csak venni egy busz- vagy vonatjegyet okoskészüléken keresztül, digitálisan. Ugyanakkor az iskola csak egy szegmens, önmagában kevés. A felnőttek edukálása is elengedhetetlen, de olyan nagy rendszerekben is biztosítani kéne az elektronikus fizetést, mint például az adóhivatal honlapja, vagy épp a hazai távolsági autóbuszközlekedés. A Volánbusznál például március 23. óta NEM lehet készpénzzel fizetni, míg korábban CSAK készpénzzel lehetett. A mobiljegyeket használva most már fel lehet szállni a járművekre bármely ajtón, okostelefonnal, mobilinternettel és alkalmazáskezelő készséggel, ahogy azt a koronavírus kapcsán pár nap alatt bevezették.

Az kijelenthető tehát, hogy – ahogy az állam az egyik legfőbb szereplője a pénzforgalomnak – magának az államnak kellene élen járni a készpénzhasználat visszaszorításában.

A RowanHill Digital szakértői szerint a leghelyesebb lenne széles szakmai konszenzuson alapuló, megfontolt és kellően ütemezett döntéseket hozni a készpénzállomány hazai csökkentése érdekében, amelyek kormányciklusokon átívelve is életképesek maradnának.

Kategóriák