Takarékszövetkezetek átalakítása: megkezdődtek az egyeztetések, a takarékok vezetői nem kaptak alapszabály tervezetet

A takarékszövetkezeti vezetőkkel az első konzultációk Pest megyében már szerdán lezajlottak, a takarékszövetkezetek, valamint a Takarékszövetkezeti Bank alapszabályait vitatták meg, “tűrhetetlen” azonban, hogy a takarékok vezetői előzőleg nem kapták meg az alapszabályok tervezetét – mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI-nek.

Elmondta: a takarékszövetkezeti vezetőket Lontai Dániel, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének elnöke hívta egyeztetésre kedden. A főtitkár értesülései szerint az első konzultációk Pest megyében már szerdán megtörténtek.

A VOSZ főtitkára elmondta: a VOSZ-nak az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) 105 takarékszövetkezetéből 65 a tagja, a szövetség ezenkívül az OTSZ stratégiai partnere.

Dávid Ferenc kifejtette: “szépséghiba”, hogy az egyeztetést egyik pillanatról a másikra hívták össze, és “tűrhetetlen”, hogy a takarékok vezetői nem kaptak alapszabály tervezetet, holott az általuk vezetett intézmények sorsáról van szó. “Valószínű, hogy itt csak megy előre a henger”, az átalakítás “erőltetett menetben, teljesen antidemokratikus módon történik” – fogalmazott a főtitkár, kiemelve, hogy így nem lehet érdemi konzultációt folytatni.

Dávid Ferenc nehezményezte, hogy a konzultációkra nem hívták meg az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökét és ügyvezető igazgatóját sem; a főtitkár szerint ez is mutatja, hogy “látszatkonzultációról” van szó.

A takarékszövetkezeteknek az új alapszabályt augusztus 27-ig el kell fogadniuk – emlékeztetett Dávid Ferenc. Elmondta: amelyik takarékszövetkezet nem ért egyet az új alapszabállyal, az “rendkívül rosszul jár”, mert a törvény alapján, amelyik takarékszövetkezet nem szavazza meg, az kirekeszti magát az integrációból, kockáztatja magának a takarékszövetkezetnek működését, így az ott dolgozók elveszíthetik az állásukat.

Ahol az egyik fél a másikat “ledarálja”, abból nem lehet egészséges együttműködés, emellett a rendszer átalakítása már túlmutat a takarékszövetkezeti körön – vélekedett Dávid Ferenc. Kiemelte: ha ez az erőltetett takarékszövetkezeti átalakítás a nemzetközi fórumokon is megállja a helyét, “akkor innentől kezdve Magyarországon senki (…) nem lehet biztonságban, mert az állam bárhová beteheti a lábát és erőszakos vételi jog kijelölésével többségi tulajdont szerezhet”.

Az OTSZ szakmai blogja, a Magyar Takarék Blog a májusi adatokra hivatkozva azt közölte, hogy nőtt a takarékok piaci részesedése a magyarországi pénzintézeti szektorban.

A vállalati forinthitelezésben és a lakossági forintbetét-gyűjtésben is jobb teljesítményt nyújtott a hitelintézeti átlagnál a takarékszövetkezeti szektor, ezen belül a Takarékszövetkezeti Integráció 105 tagintézménye – írta bejegyzésében a Magyar Takarék Blog.

A május végi számok szerint valamivel meghaladja a 6 százalékot az integráció TakarékBankkal együttes piaci része. A tavaly június elejétől integrációs taggá vált központi bank adatát nem számítva az integráció összesített mérlegfőösszege csaknem 7 százalékkal, 1496 milliárd forintra nőtt az előző év hasonló időszakához képest.

A Takarékszövetkezeti Integráció 225 milliárd forintra rúgó nettó vállalati kihelyezései 2013. május végén lényegében az egy évvel korábbi szinten stabilizálódtak, ám a visszaeső banki hitelezés miatt az integráció (TakarékBank nélkül számított) piaci részesedése növekedett: 8,7 százalékos lett az egy évvel korábbi 8,2 százalék helyett.

A vállalkozói kihelyezéseknek lökést adhat a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja is, ugyanakkor a június végén elfogadott új integrációs törvényből fakadó leterheltségnek és a már elindult központosításnak lehetnek hátrányos hatásai is. A nagyobb értékű, kockázatos kihelyezések központi engedélyeztetése lassíthatja az MNB hitelprogramjának keretében zajló hitelbírálatot – derül ki a blog bejegyzéséből.

A Takarékszövetkezeti Integráció 105 tagintézményére (beleértve a tagbankokat is) 1295 milliárd forintnyi betétet bíztak az ügyfelek. Az integráción belül a betétek összességében 9,1 százalékkal gyarapodtak.

A Takarékszövetkezeti Integrációba tartozó hitelintézetek összesített adózás utáni nyeresége 2013. május végén 5,4 milliárd forint volt. A TakarékBank profitját figyelmen kívül hagyva az integráció 4,3 milliárd forint nettó nyereséget ért el, ami az egy évvel korábbi szint 78 százaléka. Ennek köszönhetően stabil a Takarékszövetkezeti Integráció tőkehelyzete, az összesített saját tőke május végén 125 milliárd forint volt, 6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Ide kapcsolódó hír, miszerint az Integrációs Szervezet igazgatósága nem készül a takarékszövetkezeti vezetők leváltására – derül ki abból a közleményből, amelyet a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) sajtóosztálya közreműködésével július végén juttatott el az MTI-nek.

A közlemény szerint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) elsőszámú feladata az új integráció kialakítása, ebben a folyamatban épít a szövetkezeti hitelintézeti szektorban meglévő tudásra, ezért “légből kapott az a negatív hangulatkeltés”, hogy az SZHISZ igazgatósága a takarékszövetkezeti vezetők leváltására készülne.

A MFB által hétfőn, az SZHISZ nevében elküldött közlemény szerint a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény előírásainak megfelelően, a törvény hatályba lépésének napján létrejött az új integrációs szervezet – amelynek a törvény rendelkezései értelmében minden szövetkezeti hitelintézet a tagja -, és azonnal megkezdte működését.

Az első igazgatóságot két nappal a törvény hatályba lépése után megválasztották. Az integrációs szervezet a legfontosabb feladatai közül az elmúlt két hétben a szövetkezeti hitelintézetek limit feletti kockázatvállalásának ideiglenes felülvizsgálatával kapcsolatban prudens és hatékony folyamatokat alakított ki és vezetett be, emellett támogatta az átmeneti időszakban felmerülő jogi és működési kérdésekkel kapcsolatban a szövetkezeti hitelintézeteket.

A közleményben kitérnek arra: a kialakított kockázatvállalás felülvizsgálati rendszer – részben a Takarékbank szakembereinek a szerepvállalásával működő Kockázatvállalási Előkészítő Bizottság létrehozásával – stabilan működik, és az Integrációs Szervezet igazgatósága heti két alkalommal tájékoztatja a szövetkezeti hitelintézeteket az általuk javasolt kockázatvállalásokra vonatkozó véleményéről. Így a szövetkezeti hitelintézeteknél a hitelezési tevékenységhez kapcsolódó bírálati idő nem, vagy csak minimális mértékben nőtt.

Az SZHISZ ezekben a kérdésekben szorosan együttműködik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével és a Takarékbank szakembereivel annak érdekében, hogy az átmeneti időszak minél kevésbé terhelje meg a szövetkezeti hitelintézetek napi működési folyamatait.

Az SZHISZ emellett – a törvényes előírásoknak megfelelően – kiválasztotta és megbízta azokat a független könyvvizsgálókat, akiknek az a feladata, hogy megállapítsák a Takarékbank egyes részvényosztályainak valós, piaci értékét, valamint, hogy értékeljék az MFB és a Magyar Posta által az Integrációs Szervezetben, illetve Integrációs Szervezeten keresztül a Takarékbank Zrt.-ben szerzett jogokat, és meghatározzák ezeknek a szerzett jogoknak az ellenértékét egy piaci befektető számára.

A kiválasztott könyvvizsgálók megkezdték a munkájukat, és a törvényben meghatározott harmincnapos határidőn belül elkészítik a jelentéseiket. A könyvvizsgálók által meghatározott összeg alapján állapítják majd meg a fenti részvények és jogok ellenértékét. A jogok értéke azért fontos, mert az MFB az ennek megfelelő összeget fogja az integrációs szervezetnek átadni – olvasható a közleményben.

Emlékeztetnek, hogy a kormány a szövetkezeti hitelintézeti rendszer átalakítására minimálisan 100 milliárd forintot különített el. Ez az összeg az integrált szövetkezeti hitelintézeti szektor szavatoló tőkéjét növeli majd, jelentősen javítva annak a tőkepozícióit és a hitelezésre fordítható összegek nagyságát.

Az SZHISZ felhívja a figyelmet: már korábban arról tájékoztatta az érdekelteket, hogy a szövetkezeti hitelintézetek vezetőinek, a legnagyobb meglévő integráció – az OTIVA – ügyvezető igazgatójának, a Takarékbank vezetőjének és a kormánybiztosnak a közreműködésével 2013. július 26-án létrejött az SZHISZ Igazgatósága elnökének tanácsadó testülete. A testület azért hozták létre, hogy a felhalmozott tudás legjobb kihasználása érdekében segítse az SZHISZ és az új integráció tevékenységével, működési modelljével kapcsolatos javaslatok megfogalmazását, az elhatározott változások megvalósítását.

A közleményben hangsúlyozzák: a tanácsadó testület létrehozása is bizonyítja, az SZHISZ a takarékszövetkezeti vezetőkre támaszkodva hajtja végre a rendszer reformját és velük együttműködésben fogja a rendszert működtetni.

Forrás: MTI

Kategóriák