Miről szól a pénzügyi tranzakciós illeték?

2013 óta egy egyedi díj borzolja a kedélyeket minden egyes bankszámla tulajdonos esetében, ha bármilyen pénzügyi műveletet végrehajt. De vajon mennyit kell fizetni és ki lehet-e kerülni valahogy a pénzügyi tranzakciós illetéket?

A tranzakciós illeték olyan díj, amelyet a bank minden olyan pénzmozgás után levon a számládról, amely során forint alapú átutalás, készpénzfelvétel, bankkártyás művelet vagy akár értékpapír vásárlás történik. Ez a díj nem kizárólag a bank saját bevétele, hanem a bank által az állam felé befizetendő kötelezettség, amelyet az ügyfél számlájáról vonnak le. Hasonló elv érvényes a kamatadó esetében is, hiszen azt a bank gyűjti össze és utalja be az államkincstárnak.

Mikor kell pénzügyi tranzakciós illetéket fizetni?

A tranzakciós illeték alapját minden olyan banki művelet képezi, amikor a pénz mozgása egy magyar bankszámla – hivatalos nevén fizetési számla – és egy másik bank számlája között történik, legyen az belföldi vagy külföldi átutalás. Ez a szabály vonatkozik átutalásokra, bankfiókon történő készpénzfelvételekre, fizetési kérelmekre, valamint a postai készpénzbefizetésekre, készpénzkifizetésekre és pénzváltásra is. Emellett minden olyan bankkártyás tranzakció, amely során készpénzt veszünk fel vagy vásárolunk, szintén ide tartozik, függetlenül attól, hogy hitelkeretből történik-e az adott művelet.

Érdekes módon, az illeték alapja kiterjed az értékpapír vásárlásokra is. Az úgynevezett extraprofitadó keretében a vételi tranzakciók értékének egy bizonyos százalékát kell befizetni az állam részére. Ha a vétel külföldi pénznemben történik, a tranzakció során az aktuális, hivatalos devizaárfolyam alapján történik az átszámítás. Ugyanakkor vannak olyan esetek, amikor az illetékmentesség biztosított: például a Magyar Államkincstárnál vagy a Posta Elszámoló Központnál vásárolt értékpapírok esetében a törvény mentesíti a tranzakciót az illeték fizetése alól.

Mennyit kell fizetni pénzügyi tranzakciós illeték címén?

A tranzakciós illeték konkrét mértéke a művelet típusától függ. Átutalásnál általában 0,45%-os díjat számolnak fel, amelynek felső határa 20 000 forint, míg készpénzfelvétel esetén a díj 0,9%, és itt nincs felső korlát. Ezek a százalékos díjak akár bankfiókon, ATM-ből vagy postai szolgáltatások igénybevételekor is érvényesek, és még akkor sem maradnak el, ha a tranzakció hitelkeretből történik.

Egy fontos kedvezmény a magánszemélyek számára, hogy az illetékmentes tranzakciós értékhatár 50 000 forint. Ez azt jelenti, hogy 50 000 forintig nem kell illetéket fizetni, és ha az összeg meghaladja ezt a határt, csak a többlet rész után kell díjat számítani – kivéve az értékpapír ügyleteknél, ahol az egész összeg után fizetendő a díj. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a kedvezmény nem vonatkozik egyéni vállalkozói vagy céges bankszámlákra, csak a lakossági számlákra.

Egy másik illeték is létezik…

A devizaváltási tranzakciók esetében 2024. október 1-től kiegészítő illeték is életbe lépett. Ebben az esetben a konverzió során az eredeti tranzakciós illetéken felül további 0,45%-os díjat kell fizetni, maximum 20 000 forint összegig, kivéve a bankkártyás devizakonverziót, amelyre ez nem vonatkozik.

Ezt azonban csak nagyon kevés bank hárítja át az ügyfelekre.

A bankkártyás vásárlásoknál az illeték rendszerint nem százalékos, hanem fix összegben jelenik meg. Általában egy egész évre 800 forintot számolnak fel, de ha az adott kártya érintéses fizetési funkcióval is rendelkezik, akkor ez az összeg akár 500 forintra csökkenhet. Ezeket a díjakat a bank általában beépíti a bankkártya éves díjába, így az ügyfél számára láthatatlanul érvényesülnek.

Egyéb illetékszabályok

Bár az illeték alapvetően a bankokra hárul, előfordul, hogy a bank az egyoldalú szerződésmódosítás keretében ezt a költséget részben vagy egészben az ügyfélre is áthárítja. Emiatt célszerű alaposan áttanulmányozni a bank által kínált díjakat, hiszen a tranzakciós illeték, bár hivatalosan az állam felé befizetendő, beépülhet a banki szolgáltatások árazásába.

Érdemes megemlíteni, hogy az illeték szerepét a bankszámlakivonatokon évente legalább egyszer feltüntetik, így ezek átolvasása segíthet annak ellenőrzésében, hogy pontosan mennyit fizetsz az államnak a különféle műveletek után. Az ügyfél számára ez kiváló lehetőség arra, hogy összehasonlítsa a különböző bankok ajánlatait, hiszen egyes intézmények az illetéket szinte teljesen ingyenesen vállalják, míg mások a teljes költséget átadják az ügyfélnek.

Személyes tapasztalataim alapján a tranzakciós illeték gyakran rejtett költségek egyik forrása lehet, melyet a bankok úgy is átgondolnak, hogy a szolgáltatási díjak részeként jelenik meg. Éppen ezért fontos, hogy minden pénzügyi tranzakció előtt, legyen szó átutalásról vagy készpénzfelvételről, tisztában legyünk a díjszabással, és ha lehetséges, olyan alternatívát válasszunk, amely csökkenti ezt a terhet. Például, bankkártyás vásárlás esetén az illetékmentes lehetőség jelentős előnyökkel járhat.

Összességében a tranzakciós illeték komplex rendszer, amely minden banki művelet során életbe lép, és bár a bank maga fizeti be az államnak, az ügyfelekre gyakran áthárulhat. A díjak ismerete és az esetleges kedvezmények kihasználása segíthet abban, hogy tudatosabban és költséghatékonyabban intézzük pénzügyeinket. Érdemes rendszeresen ellenőrizni a bankszámlakivonatokat, és ha szükséges, érdeklődni a banknál az aktuális díjszabási szabályokról, mert így elkerülhetjük a váratlan kiadásokat és optimalizálhatjuk a pénzügyi költségeinket.

Kategóriák