Új lehetőség az e-kereskedők előtt

A magyar e-kereskedelem a koronavírust megelőző években jellemzően 16-20 százalékos éves növekedésre volt képes, majd a pandémia hatására mintegy 45 százalékos szintlépés következett. Mindeközben a piaci versengés egyre nagyobbá vált, a piacvezetők dominanciája egyre hangsúlyosabbá vált.

Az e-kereskedelemben dolgozó marketingszakértők jellemzően egyetértenek abban, hogy jól felépített exportterv, tudatos digitális marketing és stabil logisztikai szolgáltatások birtokában a külföldi piacok meghódítása reális lehetőség. Ugyanakkor a külpiacokon való megjelenés számos buktatót tartalmaz, amelyekkel tisztában kell lenni.

Mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy a célpiac megválasztása a piacra lépési stratégia legfontosabb döntése; jelentős különbségek mutatkoznak a régiók különböző piacai között, de nem jelenthető ki, hogy melyik irány a kedvezőbb az e-kereskedők számára. Alapos mérlegelésre és a lehetőségek feltárására van szükség.

A megkérdezett marketingszakértő szerint a hazai e-kereskedők jellemzően a nagy népességszámú nyugati országok, illetve a földrajzi közelségben találgató közép-kelet-európai régió államai közül választanak. Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország nem csak a kontinens, hanem a világ vezető e-kereskedelmi piacai közé tartoznak hatalmas vásárlóerővel, illetve ennek megfelelő piaci versennyel. Esetükben a globális szereplők (Amazon, eBay, Alibaba, Wish…) jelenléte és befolyása is meghatározó.

A közép-kelet-európai régió sokkal kevésbé vonzó a világ vezető e-kereskedelmi vállalatai és piacterei számára. Az etnikai tagoltság, a nyelvi sokszínűség, a kisebb népességszám és a kisebb vásárlóerő bizonyos értelemben védőhálót jelent ezekkel az óriásokkal szemben. Egyedül az Amazon lengyel platformja említhető kivételként.

Mindezek figyelembevétele mellett a közép-kelet-európai régió előnyös piacszerzési lehetőséget kínál a régió e-kereskedői számára. A visegrádi négyek, a jugoszláv utódállamok, valamint Románia és Bulgária összesen 130 millió lakossal rendelkezik, a nyugati országoknál gyengébb, de a világ nagy részénél erősebb vásárlóerőt képes felmutatni, a terület nagyobb része gazdasági közösség részét képezi. Ráadásul évek óta gyorsabb online bővülést mutat, mint a nyugati régió.

A marketingszakértő azonban óvva int attól, hogy megfelelő tervezés nélkül kezdjünk neki a piachódításnak. Mindenekelőtt a lehetőségek feltárására van szükség; meg kell ismernünk a célpiacot, illetve fel kell mérnünk, hogy a termékkínálatunk iránt milyen érdeklődés mutatkozik, esetleg milyen módon kell átalakítanunk a portfóliónkat annak érdekében, hogy a külpiacon is versenyképessé váljunk. De nem feledkezhetünk meg a belépést akadályozó tényezőkről sem; mérjük fel, hogy a célpiacok jogi és kereskedelmi szabályozásai milyen erőforrást igényelnek részünkről.

Ezt követően végezzük el a piacra lépés stratégiai tervezését, illetve vizsgáljuk meg a rendelkezésünkre álló marketingeszközök megtérülésének lehetőségét. Az első időszakban mindenképpen a fizetett forrásokra kell hagyatkoznunk, így a lehető legpontosabban kell tudnunk, hogy milyen megtérülést várhatunk ezektől. A lehető legpontosabb kalkulációt kell végeznünk az ár-összehasonlító oldalak és a kattintásalapú reklámszolgáltatások esetében is. A folyamatos mérés és skálázás segíthet a sikeres piacra lépésben, illetve a növekedés megalapozásában.

Kijelenthető, hogy a külföldi piacszerzés nem lehetetlen, habár egyelőre csak a nagyobb hazai szereplőktől látunk jelentősebb ütemű külpiaci terjeszkedést. A magyar alapítású Extreme Digital hét külső piacon működtet webáruházat; a szomszédos országok mellett a német és a bolgár piacon is jelen vannak. A szakmabeliek reményei szerint egyre több hazai kereskedelmi vállalkozás lesz képes profilszerzésre a határokon átívelő b2c kereskedelemnek köszönhetően

A kép forrása: flickr.com Tim Reckmann

Kategóriák