Hamisított bankkártyák

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság még 1998-ban indított eljárást a szerencsi B. P. ellen jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett, bankkártyával visszaélés bűntett alapos gyanúja miatt. A szövevényes ügy vizsgálatát a közelmúltban a rendőrség lezárta és az iratokat vádemelési javaslattal küldték meg az ügyészségnek.Az eljárás során a nyomozók megállapították, hogy B. P. különböző gazdasági társaságokban rendelkezett érdekeltséggel, amelyek közül többen a tulajdonosi jogokat gyakorolta és irányította a cégeket. Ezeknél a vállalkozásoknál bérleti szerződés keretében az egyik hazai pénzintézet helyezett el bankkártya-leolvasó berendezéseket, amelyek lehetővé tették a készpénz nélküli fizetést. A banknál felfigyeltek arra, hogy gyakoribbá váltak az ügyfelek részéről kifogásolt tranzakciók a gyanúsított érdekeltségi körébe tartozó cégeknél, elsősorban Szerencsen, Tokajban és Sárospatakon. A bankkártyák tulajdonosai* között voltak olyan cégek, akik feljelentéseket is lettek a rendőrségen. A többségében budapesti székhelyű vállalatok üzleti bankkártyáit a dolgozók meghatározott köre használhatta vásárlásra, tankolásra, az általuk igénybe vett szolgáltatások ellenértékének a kiegyenlítésére. A későbbi elszámolásoknál kiderült, hogy az adott időpontokban a plasztiklapokat használók nem jártak Szerencsen és környékén, nem vásároltak ruházati, műszaki boltokban és nem szálltak meg a városban lévő hotelben, mégis jelentős összegek kerültek leemelésre a bankszámlákról a gyanúsított és a felesége tulajdonában lévő, vagy érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásoknál kihelyezett termináloknál. A nyomozók ezen a szálon kezdtek hozzá a szövevényes ügy felgöngyölítéséhez. Feltérképezték az üzleteket, amelyekben a gyanúsítottak bankkártyák leolvasására alkalmas berendezéseket üzemeltettek. Átvizsgálták a bank nyilvántartásában rögzített adatokat, kigyűjtötték az érintett vállalkozásoktól indított tranzakciókat. Az adatokból kiderült, hogy a reklamált eseteknél gyakran előfordult, hogy pár perc különbséggel többször húzták le a kártyákat különböző összegekre. Azt is megállapították, hogy amikor magasabb összegeket akartak lehívni, vagy a limitet meghaladó pénzhez szerettek volna hozzájutni a számlákról, akkor az összeget fokozatosan csökkentve 2-3-szor megismételték a tranzakciót addig, amíg sikerrel jártak. A fenti körülmények arra utaltak, hogy a bankkártyákat illetéktelen személyek használták az elfogadó helyeken és ezekről az üzemeltetőknek is tudniuk kellett. A tulajdonosok határozottan állították, hogy a kártyákat nem hagyták el, nem adták át harmadik személynek, 99 százalékok pedig külföldiek birtokában volt, akik a tranzakciók időpontjaiban nem jártak Magyarországon. Egyértelmű volt, hogy a bűncselekményeket hamisított bankkártyákkal követték el. Felmerültek adatok arra is, hogy Ausztriában az egyik szórakozóhelyen másolták és készítették a kártyákat. A tulajdonosok általában egy hónappal később értesültek a megcsappant számlaegyenlegükről, amikor megkapták a banktól a kivonatot. Akadtak olyan külföldi hitelkártyák is, amelyekről három lehúzással egymillió forintot meghaladó összeghez jutottak az elkövetők. A tranzakciós adatok feldolgozásánál az is kiderült, hogy 3-4 kártya általában két napig együtt mozgott Szerencsen és környékén, amelyeket a műszaki üzletben, a hotelben, a ruházati boltban, majd később a tokaji utazási irodában használtak. Akadt arra is példa, hogy a műszaki üzletben tíz perc alatt három alkalommal vásároltak nagyobb értékű berendezést, vagy a szállodában kimagaslóan magas – több százezer forintos – összegű szolgáltatásokat fizettek ki a hamisított bankkártyákkal.A nyomozás során öt vállalkozás esetében sikerült olyan bizonyítékokat beszerezni, amelyek tanúsítják, hogy az elkövetők egy és négymillió forint között károsították meg a bankkártyák tulajdonosait, így összesen 15-20 millió forintot sikerült leemelni a folyószámlákról. Büntetőjogi szempontból azonban még értékelhetőek azok a szándékok is, amikor megpróbálták lehúzni a kártyákat, azonban a tranzakció meghiúsult. A kísérletekkel együtt az elkövetési érték megközelíti a 40 millió forintot. A vizsgálat megállapította azt is, hogy azok a cégek, amelyeknél a terminálokat korábban használták – a vállalkozások gyakori adásvétele miatt – kikerültek a gyanúsítottak tulajdonából, megszűntek, vagyontalanná váltak, így a büntetőeljárásban nem valószínűsíthető az okozott kár megtérülése. A vádemelési javaslat szerint B. P.-t és feleségét összesen 34 hamisított plasztiklap használatával 38 rendbeli bankkártyával visszaélés bűntett elkövetésével gyanúsítják. A Szikszói Városi Ügyészség várhatóan egy hónapon belül elkészíti a vádiratot az ügyben.S. L.Megj.:* birtokosai(BNI)

Kategóriák