Bank az interneten: mindenki jobban jár?

Jelenleg öt pénzintézet kínál internetes bankolást, habár jóformán minden hitelintézet tervbe vette, hogy a világhálón is elérhetővé teszi szolgáltatásait. Az elmúlt években elsősorban az akadályozta a netes bankolás térnyerését, hogy sem a bankok, sem az ügyfelek nem tartották elég biztonságosnak. Mára azonban a bankok hozzáállása tejesen megváltozott, és egyre több ügyfél szeretné használni ez internetet. Internetes szolgáltatást elsőként az Inter-Európa Bank (IEB) kínált 1998-ban magánszemélyeknek, valamint kis- és közepes vállalati ügyfeleinek. Követői egy évre rá akadtak, amikor az OTP Bank, majd a Raiffeisen is bevezette netes termékét. A Carnation Research felmérése szerint 1999 augusztusában 3100 regisztrált felhasználója volt a hazai internetbanking-szolgáltatásoknak, míg decemberben már 10 ezerre nőtt ez a tábor, 2000 júniusában pedig átlépte a 25 ezres határt. Ebben az időszakban, vagyis tavaly májusban indította el internetes termékét a Citibank, először a lakossági, majd két hónapra rá az egyéni vállalkozók és a kisvállalatok számára. A közép- és nagyvállalati ügyfelek pedig valamikor az idén kezdhetik hasz- nálni. A termék a citibankos ügyfelek körében gyorsan fogadókészségre talált, alig több mint fél év alatt az internetező ügyfelek száma elérte a 12 ezret. A legutóbbi piacra lépő a Kereskedelmi és Hitelbank (K & H). A szolgáltatást tavaly december óta mintegy 1700 ügyfél élesben teszteli, és ez a bevezető szakasz várhatóan áprilisig tart. A bankok közlései alapján az interneten bankolók száma az idei év elején megközelítette a 80 ezret. A piacvezető az OTP Bank, amely tavaly decemberben több mint 60 ezer internetező ügyfe- let tartott nyilván. A második Citibankot az IEB követi, ahol 3500-4000 ügyfelet számlálnak. A Raiffeisen Banknál egyelőre 700-an használják rendszeresen a netet. Az ügyfélszám jelentős robbanása 2000-ben várható, aminek eredményeként ez év decemberében a felhasználók száma átlépheti a 110 ezret – állítja a Carnation Research tavaly nyáron készült szakértői becslése. Egyelőre még nehéz megjósolni, hogy hányan fogják használni az internetet, de a bankkártyákhoz hasonlóan a lassú beindulást gyors felfutás követi majd – vélekedik Lázár Ágnes, a K & H bankkártya üzletágának igazgatója. A GKI Gazdaságkutató Rt., a Webigen Rt. és a Sun Microsystems Magyarország múlt év végén megjelent közös felméréséből pedig az derül ki, hogy a bankok becslése szerint az idén a lakossági ügyfeleik hat, a vállalati klienseknek 14 százaléka bonyolítja majd ügyeit a neten. Úgy tűnik, hogy jóformán minden bank azt tervezi, hogy néhány éven belül bevezeti internetes banki termékét. A nagybankok közülük például a CIB Bank az év első felében indítja el e termékét a magánszemélyek, valamint elsősorban az egyéni, kis- és közepes vállalkozások számára. A Budapest Bank várhatóan az év második felében vezeti be új netes termékét a lakossági ügyfeleknek. A cégeknek inkább az úgynevezett üzleti terminált ajánlják. A Magyar Külkereskedelmi Bank szintén az idei év végére tervezi a lakossági ügyfeleknek szánt netes termék startját. A bankoknak sokáig fenntartásaik voltak az internetes termékekkel szemben, mivel nem találták eléggé biztonságosnak. Mára azonban az ‘első fecskék’ biztató eredményeit látva a többségnek megváltozott a véleménye. Sőt már olyanokkal is találkozni, akik kifejezetten a biztonságossággal érvelnek netes banki szolgáltatásuk mellett. Arról nem is beszélve, hogy a banknak – hacsak nincs szükség óriási informatikai fejlesztésre – sokkal olcsóbb az ügyfelek kiszolgálása az interneten, mint a bankfiókban. Ezzel magyarázható, hogy az internetes tranzakciók sokszor az ügyfeleknek is kevesebbe kerülnek (gyakran ingyenesek), mint a hagyományos módon elvégzett műveletek. Szabó Kristóf, a Raiffeisen Bank Rt. elektronikus kereskedelmi és statisztikai osztályának igazgatója úgy véli, az interneten keresztüli bankolás semmivel sem kockázatosabb, mint a bankfiókokban a személyes vagy a telefonos ügyintézés, hiszen elméletileg a fiókban is ‘kileshetik’ adatainkat, a telefon pedig lehallgatható. Az interneten bankolás esetén három ponton kell a biztonság kérdését megoldani: az ügyfél oldalán, a netes adatforgalom során, illetve a banki szerveren. A legnagyobb kockázatot az első hordozza magában, vagyis a biztonság jelentős mértékben az ügyfeleken is múlik. Az OTP Banknál úgy próbálják meg csökkenteni ezt a kockázatot, hogy a számlanyitáshoz nem jár automatikusan internetes bankolási lehetőség, azt külön kérni kell. Az ügyfél dönti el azt is, hogy mely számlái legyenek elérhetők a hálón keresztül, illetve, hogy csak számlaegyenleg-lekérdezést vagy tranzakciókat is végezhessen. Emellett a napi tranzakciókra limit is meghatározható. A biztonságot szolgálja az is, hogy az első bejelentkezéskor felhívják a felhasználók figyelmét, hogy jelszavukat rendszeresen változtassák meg – jegyezte meg Ljubicic Gábor, az OTP Bank elektronikus banki területének igazgatója. Több bank úgy próbálja növelni a biztonságot, hogy a belépés előtt az ügyfélnek, a bejelentkezési néven, a jelszón vagy PIN-kódon kívül elektronikus aláírásával is igazolnia kell magát. Ugyanakkor minél bonyolultabb és több biztonsági elemmel ellátott a felhasználás, annál kényelmetlenebb. A bankoknak tehát azt az egyensúlyt kell megtalálniuk, amikor még biztonságosan és egyszerűen tudnak ügyfeleik hozzájuk kapcsolódni.Vonczem Gabriella

Kategóriák