Az alapszámla lesz a banki költségcsökkentés útja?
- Homa Péter
- március 15, 2025
- Bankszámla
A bankok évente az infláció mértékével emelhetik a bankszámla és bankkártya költségeket. Ez azonban az elmúlt évek kimagasló inflációi miatt jelentősen emelkedett. Most a kormány az alapszámlát szeretné a kedvező bankolás középpontjába állítani. Sikerülni fog?
Az alapszámla egy olyan bankszámla típus, melyet az Európai Unió kötelezően bevezetett minden tagállamban azért, hogy segítse a bankszámlával nem rendelkező rétegek és a bevándorlók bankszámla nyitását.
Az alapszámla megnyitása a bank részéről nem utasítható vissza.
Ezzel a magyarok bankszámla nyitása ugyanúgy könnyített az Európai Unió más tagállamaiban is, akár több országban is. Vagyis nem kell hozzá az adott országban bejelentett lakcímmel rendelkezni, nem szükséges helyi jövedelem igazolása sem.
Az alapszámla mellett viszont Magyarországon nem lehet másik fizetési számlája az ügyfélnek, de lehet hitelkártyája, megtakarítási számlája, értékpapír számlája, vagy hitelszámlája. Nem is lehet az ügyfél rendelkező másik fizetési számla felett. Az alapszámla másik követelménye, hogy nem kapcsolódhat hozzá hitelkeret, azaz folyószámlahitel.
Mit szeretne kezdeni a kormány az alapszámlával?
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, annak a hírére, hogy 3 év alatt közel 40 százalékkal drágult a bankolás, – bár egyes műveletek drágulása a pénzügyi tranzakciós illeték tavalyi emelkedése miatt akár 109 százalékos drágulás is lehetett -, változást sürgetett a banki díjakban.
A miniszter azt is hozzátette, hogy a banki díjak tekintetében azt szeretnék elérni, hogy a jövőben a magánszemélyek mellett a családok és a nyugdíjasok számára is elérhető legyen az olcsó bankolás.
Egyelőre ennél közelebbi információ nem derült ki, így kíváncsian várhatjuk, milyen konkrét változások fognak megjelenni.
Közben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is nyilvánosságra hozott egy kimutatást, amely szerint 2025 januárjában a piaci szolgáltatások éves árindexe a teljes inflációhoz képest is sokkal magasabb mértékben, 9,6 százalékkal nőtt, ezen belül a banki költségek emelésének jelentős részét a tavaly augusztusban megemelt tranzakciós illeték januártól a magánszemélyekre már nem tiltott áthárítása okozta. Varga Mihály, az MNB elnöke azt is hozzátette, hogy a bankrendszerben a pénzügyi tranzakciós illeték – számításaik szerint – az emelés maximum negyedére lehet magyarázat.
Az alapszámlának csak a havidíja nem inflációkövető
Az alapszámlára egyfajta csodaszerként tekint a kormányzat, amely képes lenne a bankköltségeket alacsony szinten tartani.
A helyzet azonban az, hogy az alapszámla díjai pontosan ugyanúgy emelkednek az infláció arányában, mint bármely más bankszámla esetén. Egy kivétel van ez alól, az pedig a havidíj. A havidíj ugyanis a jogszabály szerint az előző évi bruttó minimálbér fél százaléka lehet legfeljebb, de ettől a bank lefelé eltérhet. (El is térnek.)
Vagyis, a havidíj, ami a minimálbér arányában emelkedhet, tartalmazza a havi számlavezetés díját, a bankkártya éves díját, a csoportos beszedések díját és havi legfeljebb 4, összesen legfeljebb havi 100 000 forintnyi átutalást díját, továbbá a törvényi ingyenes készpénzfelvétel díját havi legfeljebb 2 alkalom, összesen legfeljebb havi 150 000 forint készpénzfelvétel erejéig bármely hazai ATM-ből és postahivatalban.
Ez elég sokat jelent ugyan, de az ezeken kívüli – vagy ingyenes kereten felüli – összegek ugyanúgy az inflációval emelkednek. Csak a havidíj emelkedik a minimálbérrel arányosan, semmi más.
Hozzátehetjük, hogy amennyiben a kormány által szorgalmazott minimálbér emelés megtörténik, az infláció viszont ennél az emelésnél éveken át alacsonyabb szinten marad, akkor az alapszámlások a havidíj tekintetében akár még rosszabbul is járhatnak, mint más bankszámlával rendelkezők.
A pénzügyi tranzakciós illeték a fő akadály
A hazai bankköltségek a bankszámlákon nem csak – az amúgy kimagasló – infláció arányában emelkedhettek meg, hanem a pénzügyi tranzakciós illeték 2024-es emelése miatt is, melyet a bankoknak csak 2025. január 1-től engedett áthárítani a lakosságra a kormányzat.
Míg az infláció “csak” legfeljebb 40 százalékkal emelte a bankköltségeket 2023. január 1. óta, addig a tavalyi, 50 százalékos pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatos díjemeléssel együtt egyes banki szolgáltatások díjai akár 109 százalékkal is emelkedhettek.
Ez azt jelenti, hogy az inflációs és az illeték miatti díjemeléseket – a beépített ingyenes tranzakciókon túl – semmilyen módon nem lehet csökkenteni az alapszámla esetében. Bár az ingyenes tranzakciók valamelyest tényleg csillapítják a díjemelést, de az világosan látszik, hogy az alapszámla nem lesz gyógyír a banki díjemelések ellen.
Az ügyfelek sokkal jobban örülnének, ha az infláció alacsonyan maradna, a kormányzat pedig nem rángatná egyre feljebb és feljebb a pénzügyi tranzakciós illeték mértékét.
Related Posts
