Még csak tapogatóznak a fogyasztó számára is hasznos blockchain technológiáknál

A blockchain nem egy univerzális megoldás bármire, viszont több területen hiánypótlóként szolgálhat és olyan újdonságokat hozhat, melyet ma még elképzelni sem tudunk. Hol tart a blockchain technológia most, milyen gyakorlati példákban látjuk a működését a bitcoin és a kriptodevizák mellett? Juhász Csabával, a RowanHill Digital szakértőjével beszélgettünk.

Kapcsolódó link: a beszélgetés első része

– Az elmúlt öt-hat év sajtócikkei arról szóltak, hogy a blockchain technológiát elkezdték használni a kriptodevizákon kívül is, hiszen az világos hogy a kriptodeviza esetében megmarad a blockchain. A felhasználási területekről már beszéltünk, de lehet-e találni olyan technológiát, amely nem kriptodeviza alapú, és már a gyakorlatban is működik?

– Amit az előbb mondtam példaként, tehát az élelmiszer és a csirke példa, ma még futurisztikus, nincs még ilyen alkalmazás. Viszont egy magyarországi példa a Blockchain Competence Center és a Pécsi Tudományegyetem közös projektje keretében megvalósított, blockchainben eltárolt diploma kibocsátása. Aki végez bármilyen szakon a Pécsi Tudományegyetemen, az amellett a diploma mellett, amit eddig is kaptak a diákok, kap egy digitális változatot is: a diploma összes adata bekerül egy adatbázisba és lekérdezhetővé, így pedig hitelesíthetővé válik a diploma. Jogilag ez nem váltja ki a hivatalos dokumentumot, de mellé tesz egy plusz ellenőrizhetőséget. Például ha a diák jelentkezik egy állásinterjúra és elküldi a diplomája linkjét a blockchain rendszerben eltárolt információkról, akkor látható, hogy milyen eredménnyel tanult és mikor végzett. Ez tehát nem a diploma dokumentumot váltja ki, csak egy lekövethető, utánanézhető megoldást biztosít. Ez egy magyar példa, amely élesben is működik már, méghozzá egy nagyon friss történet.

– Magyarországról vagy külföldről lehet-e áttörést érezni a blockchain nem kriptodeviza alapú elterjedésében?

– A Maersk nevű globális szállítmányozó cég bevezetett egy blockchain alapú szállítmánykövetési rendszert. A rendszer eléggé sokszereplős, benne van a helyi transzport cég, a vámhivatal, a hajókonténer, melyek közt ma sok a papírmunka és a hivatali eljárás. A cél ezeket a szereplőket ráterelni egy blockchain alapú megoldásra, mert akkor mindenki látja azt az információt, hogy honnan indult a szállítmány, mi a vámtétel, amit eddig mindenki papíron vagy a saját rendszerében ellenőrzött. Most viszont megoszthatják egymással a szereplők ezeket az információkat a blockchain technológiával, és innentől kezdve már nagyon könnyen lekövethető, hogy milyen tevékenység zajlik éppen. Ezek tipikusan nem pénzügyi, hanem szállítmányozási felhasználási területek.

– A bankok is nyilatkoztak az utóbbi időben a blockchain technológiáról. Eleinte úgy álltak hozzá, hogy ennek nem lehet köze a bankhoz, hiszen minden adat nyilvános. De pár éve rájöttek, hogy a pénzintézeteknél is lehet ennek relevanciája. Hogyan használhat egy bank ma blockchaint, milyen területeken?

– A JP Morgan bejelentette, hogy komoly figyelmet szentel a blockchain alapú megoldásoknak, ami azért nagy szó, mert a bankok többsége távol tartotta magát a technológiától. Elsőként a bankközi tranzakciók engedélyezését/tiltását gyorsítja fel 220 bank számára világszerte blockchain platformjával, így nem kell napokat várni egy elutasításra például elgépelt számlaszám vagy rövid kódok miatt, hanem azonnali válasz áll rendelkezésünkre.
Ami még izgalmas lehet, az a földhivatali nyilvántartások blockchainre tétele. Ez is egy olyan felhasználás, ami meg tudja könnyíteni az állampolgár és a hivatal életét. Amit még érdemes megemlíteni, az az észteknél bevezetett digitális kormányzat, mely már blockchain alapon is létezik. Ők már nagyon előre vannak ebben, és lehet arra példát találni, hogy mennyire hasznossá teszi az életüket. Például ilyen a szavazás meghamisíthatatlansága. Az észtek azért fejlesztették ki a maguk blockchainjét, mert féltek, hogy az orosz hackerek manipulálni fogják a parlamenti választásaikat. Ekkor találták meg a blockchain technológiát és mindössze 2 hónap alatt kifejlesztették maguknak azt, hogy a választás ne lehessen meghamisítható. Tehát ilyen felhasználási területe is lehet a blockchain technológiának. De a sokszereplős cégek kapcsolatrendszerében is nagyon sok jót tud tenni a blockchain technológia, ahogy az állampolgár számára is. A fogyasztó számára azonban még inkább csak ötletek vannak, ám kormányzati szinten már vannak kezdeményezések a vállalatokra nézve is. Viszonylag sok ilyen példát lehet mondani, és a következő években elindul majd az a korszak, amikor a fogyasztó számára is hasznossá válhat a blockchain technológia, hiszen sok mindent meg lehet majd ezzel valósítani.

– Láttunk tehát nagy pénzügyi szolgáltatótól vagy nagy piaci szereplőtől, illetve az államtól származó példákat. A hazai cégvilág több mint 90 százalékát azonban a kis- és középvállalkozások (kkv) alkotják, messze ők foglalkoztatják a legtöbb munkavállalót. Egy komoly cégvilágról van tehát szó, amely viszont eléggé töredezett kapcsolatokkal rendelkezik, nincsenek egységes rendszerek közöttük, miközben kereskednek egymással. Létezik-e valamilyen terv vagy ötlet, amivel már látszik a blockchain jövője a kkv-k számára is?

– Elhangzott a konferencián, hogy amitől a világsajtó hangos, azok a nagyon nagy példák, tehát hogy a globális cégek mit tesznek blockchain ügyben. A blockchain azonban egyáltalán nem csak a nagy multik számára hasznos, hanem a kkv-knak is képes segítséget nyújtani. Persze nem mindenben, mert ez nem fog mindent megoldani, de tipikusan ilyen lehet a blockchain alkalmazása az elszámolási kérdésekben. Ha egy kkv nem akar saját adattárházat, vagy saját számlakövető rendszert, hanem szeretne inkább egy olyan rendszert, amelyben digitális módon meg lehet osztani az információkat, akkor a blockchain egy abszolút alkalmas lehetőség erre. Itt most elsősorban a privát blockchain alkalmazási lehetőségekre gondolok, például a középvállalatok között. Több cég összeáll, létrehoznak egy smart kontaktot, felhőben kialakítanak egy alap infrastruktúrát, beleteszik az üzleti logikát kiszolgáló blockchain alkalmazást és attól kezdve mindenki azt látja, ami releváns a számára. Pontosabban arra szűr, ami releváns neki.

– Létezik-e olyan szervezet, mely Magyarországon összefogja a blockchain tudásanyagot és képes követni a fejlődést?

– A Blockchain Competence Centert érdemes megemlíteni. Fontos, hogy van egy ilyen csapat Magyarországon, ők az éllovasai ennek a technológiának hazánkban. Ha valakinek valamilyen kérdése van, érdemes hozzájuk fordulni.

Kategóriák